Egy 3 óra 22 perc hosszúságú, prostituáltról szóló filmről van szó.
Minden idők legjobb filmjének választotta meg a feminista filmművészet úttörő alkotását, a 2015-ben elhunyt Chantal Akerman belga rendező-forgatókönyvíró Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. című (IGEN, EZ A FILM CÍME) filmjét a brit filmintézet folyóirata, a Sight and Sound – adta hírül a BBC hírportálja pénteken.
Ez az első alkalom, hogy női rendező filmje került a Sight and Sound által 1952 óta, tízévente összeállított filmes lista élére, amely filmkritikusok, kurátorok és forgalmazók szavazatai alapján alakul ki.
Az 1975-ben bemutatott Jeanne Dielman valós idejű tanulmány egy középkorú özvegyről, aki kamasz fiával él egy apró brüsszeli lakásban. Akerman a nő mindennapos teendőit mutatja be,
Minden idők legjobb filmjeinek a brit filmintézet folyóirata által összeállított listáját negyven éven keresztül Orson Welles Aranypolgára vezette egészen 2012-ig, amikor a címet átvette Alfred Hitchcock Szédülés című filmje.
A Jeanne Dielman nem annyira ismert a filmkritikusok körén kívül a nagyközönség előtt, mint a korábbi listavezetők, de egyöntetűen igazi mesterműként, a feminista filmművészet úttörő alkotásaként tartják számon. Laura Mulvey, a Birkbeck Egyetem filmelmélet professzora egy cikkében úgy fogalmazott, az idei szavazás „hirtelen felrázott mindent”, és ezek után már semmi nem lesz a régi.
A Sight and Sound százas listáját korábban többen bírálták amiatt, hogy a szavazásban részt vevő szakértők köre hosszú időn keresztül nem volt eléggé sokszínű. A legutóbbi, 2012-es listára mindössze két női rendező és csak egyetlen színes bőrű alkotó filmje került fel. Az évek során aztán egyre bővült azoknak a kritikusoknak, szakembereknek a köre, akiknek kikérik a véleményét, idén már 1639-en adták le szavazatukat a Minden idők 10 legjobb filmje listájára.
A 2022-es listán második helyre került a korábbi listavezető, a Szédülés, és harmadik lett az Aranypolgár. Negyedik helyre sorolták a szavazók az 1950-es évek klasszikusát, Ozu Jaszudzsiró japán filmrendező Tokiói történet című művét, ötödik helyre pedig a hongkongi Vong Kar-vaj 2000-ben készült Szerelemre hangolva című alkotását.
(MTI)
Nyitókép: Criterion Collection
A szinte a semmiből felbukkant, sztárok nélkül forgatott Szarvasbébi az év egyik legnagyobb durranása lett a Netflixen. Nem véletlenül; a minisorozat egy elképesztő igaz történetet mesél el.
A színész szigorúan nézni most is nagyon tud, és a tőle megszokott széles gesztusok sem maradnak el, de a végtelenül pongyolán megírt Az utolsó vadászatot ő sem tudja megmenteni. A Cinegón látható westerndráma az amerikai történelem egyik súlyos bűnéről beszél.
A balliberális politikus szerint dolgozniuk kellene.
Minden búcsúzás, minden temetés tulajdonképpen rólunk szól, akik még élünk.
A vandáloknak május közepéig meg kell jelenniük a bíróságon.
Mennyire jó lenne, ha ez a Magyar Péter egyszer, csak egyszer reagálna ezekre.
Az ukrán elnök most már valóban kihúzta a gyufát az oroszoknál.
