Ami nekünk Erdély, az a szerbeknek Koszovó

„Slobodan Milošević 1989-ben elmondott erős, nacionalista érzelmi húrokat pengető beszédében az egykor erős szerb nemzetállam, Nagy-Szerbia visszaállítását tűzte ki célul. Ezzel viszont szikrát dobott a balkáni puskaporos hordóba.

Horvátország és Szlovénia köszönte szépen, de nem kért Nagy-Szerbiából, ezért két év múlva kikiáltották függetlenségüket. Ez kiélezte a feszültséget horvátok, szerbek és bosnyákok között, és kitört a brutális és véres délszláv háború, amely lényegében 10 évig tartott és irdatlan emberáldozattal járt.

Koszovó még Tito alatt a Vajdasághoz hasonló autonóm tartománnyá vált. Ez kevesebb önállóságot jelentett, mint amilyennel a tagköztársaságok bírtak (Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró), de saját közigazgatásuk és választott tisztségviselőik lehettek a koszovóiaknak. Milošević egyik első intézkedése volt azonban, hogy megszüntette Koszovó autonóm státuszát, ami tovább élezte az ellentéteket. Válaszul 1998-ban a Koszovói Felszabadítási Hadsereg úgy döntött, hogy teljesen átveszi a régió irányítását a szerbektől, ami azért volt problémás, mert a második világháború után Koszovó lakosságának negyedét szerbek alkották.

A nagyszerb nemzeti álmokat dédelgető Milošević katonai megtorló akcióval válaszolt a szeparatista törekvésekre: a jugoszláv hadsereg megkezdte a koszovói albánok kiűzését a tartományból. 1999-ben a NATO katonai erővel lépett közbe: 78 napig bombázták a Szerbiából és Montenegróból álló Jugoszláviát. A szerbek Rigómező miatt szabadságharcként élték meg a történteket. Emlékezetes, hogy sok belgrádi ‘Target’ feliratú pólót vett fel, jelezvén, hogy hajlandó akár a mártírhalált is vállalni hazájáért. Ez az epizód is jelzi, hogy minden Koszovóval, illetve a régióban élő szerbekkel kapcsolatos negatív történés erős nemzeti érzelmeket vált ki.

A napokban ilyen esemény volt, hogy a koszovói kormány arra akarta kényszeríteni a szerb területeken élőket, hogy szerb rendszámtábláikat koszovóira cseréljék. Nem tett jót a – most már mondhatjuk – két ország viszonyának, hogy 2008-ban az USA és az EU támogatásával egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától. Szakértők szerint – ez a magyar kormány álláspontja is – az hozhatná el a békét, ha mind Szerbia, mind Koszovó csatlakozhatna az Európai Unióhoz.”

Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic