Az euró hibás konstrukció
Az EKB ugyanakkor nem azért nem emelt kamatot, mert nem látja az inflációt, vagy mert félkegyelműek vezetik – hanem azért, mert az euró konstrukciójának foglya: míg a Fed csak az Egyesült Államok gazdaságára van hatással,
az EKB a komplett eurózónáért felel, amely Németországot éppúgy magában foglalja, mint Olaszországot és a Baltikumot.
Így egyszerre kell tekintettel lennie arra, hogy az eurózóna egészében magas, 8,6 százalékos az infláció, ami kamatemeléssel volna enyhíthető – meg arra, hogy az eurózóna déli országai bődületes mennyiségű adósságot halmoztak fel.
Ha ezek kamatai az irányadó kamattal együtt megemelkednek, az megboríthatja a költségvetésüket, a hitelek megdrágítása pedig tovább lassítaná Dél-Európa egyébként is ingatag gazdaságait.
Így ismét felszínre kerül az euró konstrukciós hibája – hogy
nem lehet olyan monetáris politikát folytatni, amely egyszerre jó az eurózóna északi és déli részének.
Most az EKB a déli tagállamok érdekében lomhán emeli a kamatot, melynek következtében egész Európában száguld az infláció – és gyengül az euró a dollárhoz képest.
A dollár emellett rendelkezik egy további szuperképességgel is: ha a világban eluralkodnak a recessziós félelmek, a befektetők a világ legbiztonságosabb valutájának tartott dollárba menekítik a pénzüket. Most pedig az energiahordozók jelentős drágulása, illetve az ukrán-orosz háború miatt egyre több elemző számol recesszióval.
Az EKB tehát épp akkor teszi az eurót kamathátránnyal kevésbé vonzóvá a dollárral szemben, amikor a pénz a gazdasági környezet miatt egyébként is a dollárba ömlene.
A szankciós politika visszaüt
A recessziós félelmek ráadásul nem csak úgy lebegnek amorf masszaként a világgazdaság felett, hanem épp Európára koncentrálódnak, mivel az ukrán-orosz háború hozta energiabizonytalanságot épp a szankciózó, majd a gázszállítások elapadásán meglepődő EU sínyli meg a legjobban. Az energiaellátás bizonytalansága szintén egyre csak űzi ki a tőkét az euróból – nem véletlen, hogy a paritás napja épp az Északi Áramlat 1 tervezett karbantartásának második napja lett.
A németek rettegnek attól, hogy az oroszok esetleg nem indítják majd újra a vezetéket, ezzel óriási kárt okozva úgy a német, mint az egész európai gazdaságnak. A gázzal kapcsolatos befektetői hangulaton nem segített az sem, hogy Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter igen jelentősnek nevezte az orosz gázszállítások teljes leállásának esélyét. Az újraindítás kérdésének euróra gyakorolt hatását nem nehéz kitalálni: ha újraindul a gázszállítás, csökken a nyomás az eurón, megnyitva az utat az erősödés előtt.
Ha viszont zárva marad a gázcsap, az euró bezuhanhat a szakadékba,