A gázembargóval az Unió a saját árampiacát is veszélybe sodorná

2022. június 08. 07:30

Az átgondolatlan, az uniós tagállamok energetikai szükségleteire és függőségére tekintet nélküli energetikai szankciókkal az EU saját magát lövi lábon.

2022. június 08. 07:30
null

Mernyei Ákos írása

 


A háború kirobbanása óta Brüsszel újabb és újabb energetikai szankciós javaslatokkal áll elő, azt remélve, hogy Oroszországot ilyen eszközökkel szankcionálni tudja. Többször kiderült már, hogy a helyzet egész másképp fest: az átgondolatlan, az uniós tagállamok energetikai szükségleteire és függőségére tekintet nélküli energetikai szankciókkal az EU saját magát lövi lábon. A következő ilyen kísérletnek a Bizottság földgáz-embargós javaslata tűnik.

A sikeres magyar tárgyalásnak hála a múlt héten eldőlt, hogy hazánk mentesül az ún. „hatodik szankciós csomagnak” nevezett brüsszeli terv, gyakorlatilag az orosz kőolajra kivetett embargó alól. Az az áremelkedés, amely az embargó bevezetése következtében a nyugat-európai tagállamokat menthetetlenül eléri, így itthon nem fog hasonló következményekkel járni.

Egy percre sem lélegezhetünk azonban fel,

hiszen könnyen nyomban a tárgyalóasztalon lehet a már többször belengetett következő brüsszeli javaslat, nevezetesen a földgáz-importtal szembeni embargó kérdése. Jó előre leszögezni, hogy egy ilyen szabályozás elsősorban megint csak nem Oroszországnak, hanem a földgázra rászoruló EU tagállamoknak, így különösen is Magyarországnak jelentene érzékeny veszteséget. Az oroszok a gázt ugyanis más államok számára is el tudják adni, az európai vásárlóik viszont jellemzően egy-két csővezetékhez vannak kötve. Az alternatív beszerzési forráshoz alternatív útvonalak is kellenének, amelyek pillanatnyilag csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az orosz földgázexport a legtöbb közép-európai ország esetében csak hosszabb távon és jelentős infrastrukturális beruházások árán váltható ki, vagyis egy esetleges embargó viszonylag gyorsan ellátásbiztonsági kérdésekhez vezet a térségben. Ez tehát tiszta sor. Ezen különösebben nincs mit vitázni.

Alig-alig esik ugyanakkor szó arról, hogy a földgáz-import megdrágítása milyen további hatást gyakorol az Unió gazdaságára, így első sorban is, a villamos energia ellátására nézve. Érdemes ezt ezért néhány gondolat erejéig megvizsgálni.

Kiindulópontunk az, hogy a modern energetikai rendszer, amelynek fő pilléreit a kőolaj, a földgáz és az áram jelentik, egyetlen, egységes struktúrát alkot, amelynek nem lehet az egyik vagy a másik pontját anélkül mozgatni, hogy ez a beavatkozás a többi elemre hatással ne lenne. A rendszerbe történő beavatkozás hatásai jelentkezhetnek az árak, de akár az ellátásbiztonság oldalán is.

Így például áram nélkül nincs se gáz, se olaj

– hiszen a kitermeléshez szükséges rendszerek áram nélkül nem működnek, de ugyanígy földgáz nélkül sincs az árampiacon ellátásbiztonság – ugyanis a gyorsan indítható és leállítható földgáztüzelésű erőművek azok, amelyek segítségével ki lehet egyensúlyozni az áram termelési és fogyasztási különbségeket, és végül olaj nélkül sem működik a rendszer, hiszen az olaj sok helyen biztonsági erőművi üzemanyag. Koncentráljunk most azonban csak az áram-termelésre!

A villamosenergia-rendszerben alapvető követelmény, hogy a felhasználásnak és a termelésnek minden pillanatban egyensúlyban kell lennie. Ez nemcsak az egyes nemzeti rendszerekre igaz, hanem az egész európaira egy az egyben, hiszen Stockholmtól Lisszabonig és Isztambulig egyetlen egységes európai villamosenergia-rendszerről beszélünk. Ez a törvényszerűség azért van így, mert az áram a tudomány és a technika jelenlegi fejlettségi szintjén nem tárolható úgy, mint a földgáz vagy a kőolaj. Az akkumulátoros technológia egész egyszerűen nem elég piacérett még a szükséges méretekben. 

Mindez más szavakkal azt jelenti, hogyha valaki a rendszer egyik pontján áramot használ fel, pl. bekapcsolja a TV-jét, akkor a rendszer egy másik pontján az ehhez szükséges áramot valakinek meg is kell termelnie. Ez ennek megfelelően azt is jelenti, hogy

az áramtermelésnek a fogyasztáshoz kell igazodnia

– nem adott mennyiségű áramot kell elosztani a piacon, hanem a piac igényeinek megfelelő mennyiségű áramot kell megtermelni az erőművekben. Ellenkező eset az, ha a termelés nem képes a piac igényeit kielégíteni, azaz bizonyos fogyasztók áram nélkül maradnak. Ezt nevezzük korlátozásnak, ami észszerűen és piacgazdasági keretek között mindenképpen kerülendő.

Ha egy ország képes arra, hogy a pótlólagosan jelentkező igénynek megfelelő áram-mennyiséget saját maga gazdaságosan megtermelje, akkor nem szorul villamos energiából importra. Ellenkező esetben külföldről kell villamos energiát vásárolnia a már említett fogyasztói korlátozás elkerülése érdekében. Következésképpen az, hogy egy ország villamosenergia-rendszere mennyire importfüggő, nagymértékben azon fordul meg, hogy rendelkezik-e olyan erőművekkel, amelyek segítségével az alapellátást, valamint pótlólagosan jelentkező fogyasztói igényeket (legyen az ipari vagy lakossági) ki tudja elégíteni, illetve a hirtelen kieső megújuló energiát használó erőművek áramtermelését ki tudja pótolni. Mindehhez az áram-termelés könnyű és gyors szabályozhatósága szükséges. Ezt olyan erőművek tudják biztosítani, amelyek termelését és a termelés mennyiségét központilag, könnyen és gyorsan meg lehet határozni, az időjárástól és a napszaktól függetlenül, a felmerült azonnali igény alapján. 

A megújuló alapú energia-termelés jellegzetessége, hogy az akkor áll rendelkezésre, amikor az időjárás lehetővé teszi: a Nap süt, a szél fúj, stb. Minekutána ezek a természeti tényezők emberi erővel nem befolyásolhatóak, és előrejelzésük is csak hozzávetőleges pontosságú, könnyen belátható,

a rendszerbiztonságot és a rugalmasságot kizárólag a megújuló energia-termelésre alapozni nem lehet.

Az ellátásbiztonsághoz éppen ezért elengedhetetlen a hagyományos (azaz fosszilis alapú, illetve nukleáris) energiatermelés fejlesztése. A hagyományos, szabályozható erőművek közül a nukleáris erőművek úgynevezett alaperőművek, vagyis alapvetően folyamatos termelésre (és nem hirtelen ingadozások kiegyenlítésére) tervezték őket.

Rugalmasság szempontjából ezért (a vízerőművek mellett) a földgázbázisú energiatermelők a leginkább alkalmasak Európában. Magyarországon, a földrajzi adottságainknál fogva, szinte kizárólag a gázerőművek adják a rendszer rugalmasságát. Más szavakkal: ha vannak gazdaságosan üzemelő földgáz-tüzelésű erőművek, akkor a rendszer rugalmas, és megvan a lehetőség, hogy kevesebb áramot kelljen importálni, míg, ha ilyen erőművek nincsenek, akkor adott időszakban a többlet villamos energiát külföldről kell beszerezni. 

Következésképpen a földgáztüzelésű erőművek megtartása, valamint a dinamikus fogyasztás biztosítására újak építése és ezek minél olcsóbb és biztonságosan elérhető földgázzal való ellátása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a megfizethető árú áram itthon biztosított legyen. Ha a földgáz drága, akkor az erőművek termelési költsége megemelkedik, amely az előállított áram árát az egekbe lökheti.

Mindezek alapján

a kiegyenlítés, vagyis a rendszer egyensúlyban tartásának költségeit alapvetően meghatározza a földgáz ára.

A magyarországi villamosenergia rendszer kapcsolódó költségei az elmúlt három évben megháromszorozódtak, összefüggésben a világpiaci áram és földgázárak emelkedésével. A földgáz további drágulása, azaz egy, az orosz földgázzal szemben bevezetett embargó ezt a trendet még tovább erősítené. Egy ilyen további költségnövekedés mértékét a piaci bizonytalanságok miatt ma nehéz megbecsülni, de szakértői vélemények szerint az akár további 50-100 százalék is lehet. Ez elviselhetetlen terhet jelentene a magyar energetikai rendszer finanszírozására. Éppen ezért egy brüsszeli gázembargó ésszerűtlen bevezetése valóban a „hidrogénbomba” lenne a magyar gazdaság számára. 

Jó volna ezért, ha a Bizottság hatásvizsgálatokkal alátámasztott módon, átgondoltan és megfontoltan állna elő elképzelésekkel, s javaslatai nem abból állnának a majd végén, hogy költségeink csökkentése végett vegyük elő a gyertyát az otthoni világításhoz, vagy mosás helyett inkább szellőztessük a ruháinkat...
 

Kapcsolódó

Alkalmas-e az Európai Bizottság új javaslata arra, hogy az EU valóban függetlenedjen az orosz energiától? Bővebben is érdekel...

Nyitókép: AFP

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
cinkegolyó
2022. június 09. 16:43
Az Úniónak már nincsen saját akarata.
Akitlosz
2022. június 08. 12:47
A Fidesz akarja, hogy Magyarországot ez az őrült, internacionalista, nemzetellenes birodalom uralja.
hátakkor
2022. június 08. 11:40
Ezt Kirchoff első törvénye.
Nagyhuba1
2022. június 08. 08:33
Egyszer vége lesz a háborúnak, de még akkor is lesz gáz és olaj Oroszországban. Az Eu ban viszont nem. Energia nélkül viszont már nem lehet létezni. Különböző alternatív energiák egyenlőre pótcselekvések.Még nem tudni milyen környezeti károkat okoznak. (zajterhelés, elhasznált anyagok megsemmisítése...) Palagáz kitermelés drága és környezetszennyező, fagyasztásáról és szállításáról nem is beszélve. Ennek az Ukrán háborúhoz már semmi köze. Élelmezésben elindult egy hiánygazdálkodás és senki nem tudja hova vezet.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!