A szóvivő szerint az EU megvizsgálja azokat a jogi eszközöket, amelyek révén feketelistára lehet helyezni a migránsokat Fehéroroszországba szállító légitársaságokat.
Az EU megvizsgálja azokat a jogi eszközöket, amelyek révén feketelistára lehet helyezni a migránsokat Fehéroroszországba szállító légitársaságokat – jelentette ki csütörtökön Dana Spinant, az Európai Bizottság szóvivője a brüsszeli testület sajtótájékoztatóján.
és gyakorlati intézkedéseinket összehangoljuk az Egyesült Államokkal” – tette hozzá.
A szóvivő tájékoztatott arról is, hogy a lengyel vezetés felkéréséére az Európai Rendőrségi Hivatal embercsempészeti szakértői fogják segíteni a válság kezelését a lengyel-fehérorosz határon. Az Oroszországból érkező gáztranzit leállításával kapcsolatos fehérorosz fenyegetésekről szólva Spinant elmondta: „a minszki rezsim először az embereket, most pedig a gázt használja fel nyomásgyakorlásra, az EU azonban nem hagyja magát megfélemlíteni”.
A szóvivő Ursula von der Leyennek, a testület elnökének szavaira emlékeztetve reményét fejezte ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök képes meggyőzni a fehérorosz rezsimet arról, hogy hagyjon fel a hibrid támadásokkal. A határvédelemmel kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette:
Hozzátette: az uniónak az az álláspontja, hogy falakat és drótkerítéséket nem finanszíroz. Tagállami hatáskörbe tartozik a határellenőrzés elvégzése, a tagországok eldönthetik, hogy ezt milyen módon teszik. A bizottság nem zárja ki a fizikai határzárak használatát, de azt a nemzeti büdzséből kell finanszírozni – szögezte le.
Adalbert Janz migrációs ügyekben illetékes uniós szóvivő arról beszélt, hogy a lengyel-fehérorosz határon kialakult helyzet alapvetően nem migrációs, hanem Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök vezetése által előidézett mesterséges válság. Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette, hogy „ha jelenlegi helyzet nem is, de a tagállamok által remélhetőleg minél gyorsabban elfogadott és végrehajtott új uniós menekültügyi csomag fordulópont hoz a migráció kezelésével kapcsolatban az EU-ban”.
(MTI)
Nyitókép: Grodno, 2021. november 11.
Az Európai Unióba igyekvő migránsok tábortűz körül melegednek a fehéroroszországi Grodno környékén 2021. november 11-én. November 8-a óta több ezer migráns közelítette meg a lengyel határt a fehérorosz oldalról, majd a határkerítést áttörve próbáltak lengyel területre jutni, ezért Lengyelország a határt már védő rendőrök és határőrök mellé 15 ezer katonát is kivezényelt. Az uniós országok azzal vádolják Minszket, hogy szándékosan gerjeszti a válságot.
MTI/AP/BelTA/Ramil Naszibulin
Aki nem értesült még arról, hogy EP-választási kampány van, annak kiváló támpontot ad az Európai Bizottság jelenlegi, és saját reményei szerint jövőbeli elnökének friss mondanivalója.
„Az ír életek számítanak”, illetve „a gazdasági bevándorlók nem menekültek!” – ilyen feliratokkal vonultak fel Dublinban azok, akiknek elegük van a sátorvárosok „lakóiból”.
Bár korábban a háborúellenesség volt az egyik alapgondolat az Európai Unióban, mára ez kezd elmosódni – erről, a Brexitről és a Nyugat-Balkán integrációjáról is beszéltek a Mathias Corvinus Collegiumban rendezett könyvbemutatón.
„Nem is mehetne ez a pénz jobb helyre, mint Ukrajnába, ezzel az egész Európát biztonságosabb hellyé tehetjük” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
Bojár Gábor szerint Magyar Péter most hitelesebben próbálja bizonyítani, hogy ő nem mini-Feri, mint korábban Márki-Zay Péter.
Önmagában a közösségi pénzekre alapozni hazánk fejlődését nem lehet.
Kanada bebörtönözne mindenkit, aki valaha is közzétett „gyűlöletbeszédet” az interneten.
A kormányfő fogadta a hazánkba látogató Hszi Csin-ping kínai elnököt.
