Újabb jogi csata kezdődött az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság között, Brüsszel ugyanis ellenzi a szigetország csatlakozását a 2007-es Luganói Egyezményhez, amely meghatározza, mely országok bíróságai tárgyalhatják a határokon átnyúló polgári és kereskedelmi vitákat. Az Egyesült Királyság uniós tagkét korábban belépett az Egyezménybe, de mivel elhagyta az Uniót, az összes szerződő fél hozzájárulására szükség lenne az újbóli csatlakozáshoz.
A Bizottság a lépésével vélhetően el szeretné kerülni, hogy London váljon a kereskedelmi viták rendezésének globális központjává.
Ezért akadályt gördít a brit vezetés elé, ami tovább ronthatja az elve bizonytalanságokkal tűzdelt brit-uniós kapcsolatokat. A lépést a Bizottság azzal magyarázta, hogy London az EU-ból való kiválással a kétoldalú kapcsolatok terén a távolságtartást és a szabadkereskedelmi keretrendszert választotta, az Egyezményhez való újbóli csatlakozás pedig szembe menne ezzel a célkitűzéssel.
Josep Gálvez, volt spanyol bíró és kereskedelmi szakjogász szerint egyértelmű, hogy a lépéssel a Bizottság a brit főváros globális kereskedelemben játszott szerepét próbálja gyengíteni.
A lépés egy módja annak, hogy megbüntessék az Egyesült Királyságot az EU-ból való kilépésért,
de nagyon jó lehetőség arra is, hogy egyes nemzetközi kereskedelmi perek uniós joghatósága alá essenek – tette hozzá Gálvez.
Ugyanakkor nemcsak a brit, hanem egyes uniós perek végkimenetelét is negatívan érintheti a Bizottság döntése:
az uniós álláspont egyes válófélben lévő párokat, családokat hátrányosan érint.
A Luganói Egyezményhez való csatlakozás nélkül a La Manche csatorna mindkét oldalát érintő családjogi ügyekben a jogászok csakis a Hágai Egyezményre támaszkodhatnak, ami megnehezíti a határokon átívelő pereket rendezését. A brit jogászok ezért el szeretnék érni, hogy az EU tegye lehetővé a szigetország újbóli csatlakozását a Luganói Egyezményhez, ezzel a családok számára a tartásdíjak behajtása könnyebbé válna és a kereskedelmi jogot érintő ítéleteket is egyszerűbben végre lehetne hajtani.
Az EU végleges álláspontjáról az Európai Tanács dönt, az uniós tagállamok vezetőinek lesz mit mérlegelniük.
Azonban látva a Brexit utáni uniós-brit kapcsolatok dermedt állapotát, valószínűsíthető, hogy az EU hivatalos, végleges állásfoglalása teljes egészében a Bizottság álláspontját fogja tükrözni. Mindez újabb konfliktusforrást eredményezhet az Egyesült Királyság és az Unió között, Európa kereskedelmi centrumáért folytatott jogi harc ugyanis csak most kezdődik igazán.
Gergi-Horgos Mátyás