Szentté avathatják az Európai Unió egyik alapító atyját

Ferenc pápa szombaton Robert Schumant, a modern Európa egyik alapítóját a római katolikus egyház szentté avatási eljárásának útjára helyezte. A vatikáni nyilatkozat szerint a pápa jóváhagyta az 1963-ban elhunyt Schuman „hősi erényeit” elismerő rendeletet. Az elismerés a hosszú folyamat egyik legkorábbi szakasza, amely kanonizációhoz vezethet.

Schuman, aki a második világháború utáni időszakban francia miniszterelnöki és külügyminiszteri tisztséget töltött be, szerepet játszott a NATO megalapításában is. 

1957-ben ebből az Európai Szén és Acél Közösségből jött létre az Európai Gazdasági Közösség, amely 1993-ban alakult át az Európai Unióvá.

A tizenkét csillagból álló korona

Az olasz Alcide de Gasperi, a francia Jean Monnet és a német Konrad Adenauer mellett őt tekintik a modern Európa egyik atyjának, aki demokratikus, nemzetek feletti elveket támogatott azért, hogy megakadályozza egy újabb háború lehetőségét a kontinensen. Schuman jámbor, hithű katolikus volt, akinek szerepét az európai háborúk körforgásának megszakításában több pápa is méltatta. Európa összes fent említett atyja gyakorló római katolikusok voltak, így sokan tartják úgy, hogy az Európai Unió jelenlegi kék zászlaja is ezért mintázza Szűz Mária mennyei koronáját a 12 csillag révén. 

Egy csodát kellene Schumannak tulajdonítani ahhoz, hogy innen továbblépve előbb boldoggá, majd egy másik csodát követően szentté lehessen avatni. A római katolikus egyház ugyanis azt tanítja, hogy csakis Isten végez csodákat, de azok a szentek, akikről úgy tartják, hogy a mennyben vannak Istennel, közbenjárnak a hozzájuk imádkozó emberekért. A csodák általában egy ember orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulását szokták jelenteni.

Teológusai és történészei tanúkat hallgattak meg, és az államférfi minden írását megvizsgálták a Vatikánhoz eljuttatott dokumentáció összeállításához, amelynek eredményeként született meg a szombati pápai rendelet.

Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP