Az új technológia megjelenésével megváltozik a világ berendezkedése, és azon országok, melyek ezt időben belátják, a jövő nagyhatalmai lesznek.
Abishur Prakash jövőkutató Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája című könyvében a mesterséges intelligencia (MI) és a geopolitika kapcsolódási pontjairól rántja le a leplet. Az elemző kifejti, hogy a jövőben a politika jelentősen megváltozik. A hús-vér politikusok mellett már a mesterséges intelligencia is versenybe szállhat a szavazatokért, sőt akár az is megtörténhet, hogy választójogot kap, így beleszólhat majd a politikába. Világszerte megfigyelhető a harag és frusztráció a politikusokkal és kormányokkal szemben, emiatt a szavazók az MI-politikusok felé húzhatnak.
Ez azt jelenti, hogy
hanem az őt létrehozó céghez, így a vállalkozások egyre nagyobb szerephez juthatnak egy ország politikai életében és becsatornázhatják speciális érdekeiket. Ezek a kihívások azt eredményezhetik, hogy a külföldi kormányok és csoportok nagyobb szerepet játszhatnak majd a politikában.
Az új technológia forradalmasítja a nemzetközi kapcsolatokat
Az Mi ugyanakkor a nemzetközi kapcsolatokban is nagyobb szerepet fog kapni. A felfegyverzett MI átalakíthatja a világhatalmi egyensúlyt, ez lehet ugyanis az államok katonai erejének és hatalmának forrása. Hasonlóképpen nagy változást hozhat az MI alapú térképészet is, amely műholdas képek felhasználásával gyűjt adatokat, amely lehetővé teheti az országok számára, hogy hatékonyan kezeljék a nemzetbiztonsági kockázatokat, és gazdasági döntéseikben is segítséget nyújthat.
Az MI lehetővé teszi a prediktív rendőrség létrehozását, amely előre jelzi a bűncselekményeket. Mivel a kormányok akár más országokban is telepíthetnek ilyen rendszereket, így ez hatással lehet az országok közötti kapcsolatokra. A technológia hátulütője, hogy a rendszerben lévő esetleges előítéletek nemzetközi konfliktusokat válthatnak ki. A szerző szerint a jövőben lehet, hogy éppen azok az országok lesznek a legbiztonságosabbak, ahol nincs prediktív rendőrség, hiszen így az új konfliktusforrás sem jelentkezik.
A megváltozott bűnüldözési rendszerekre hatalmas szükség lehet, hiszen a technológia fejlődése a bűncselekmények új típusának megjelenését eredményezheti. Az MI ugyanis átveheti az irányítást a bűnözés meglévő formái felett, illetve új bűnözési formákat fejleszthet ki. Irányíthatja egy adott bűncselekmény végrehajtását, de a számítógépes csalást is új szintre emeli, például utánozhatja az emberek hangját, vagy akár videót is hamisíthat.
Fontos továbbá kiemelni, hogy
A beprogramozott etika különbözősége új geopolitikai feszültségekhez, akár a kultúrák összecsapásához vezethet. Az MI-etika hatékonyabban befolyásolhatja, mit hisznek és gondolnak az emberek, mint bármilyen múltbeli oktatási rendszer vagy kormányzati propaganda. Az előítéletek ebben az új világban sem tűnnek el, akár még fel is erősödhetnek. Az emberek fizikai és kulturális tulajdonságain túl az MI az alapján is minősítheti az embereket, hogy honnan származnak és milyen az adott ország geopolitikai helyzete.
A nemzetgazdaságoknak új választ kell adniuk a technológiai kihívásokra
A szerző úgy véli, hogy a jövő világgazdasága nem a valutától, az aranytól, a befektetésektől, vagy a politikától függ majd, hanem attól, hogy az MI hogyan elemzi ezek mozgását. A kereskedelmet irányító rendszerek a kereskedelem fellendülését eredményezhetik, Prakash azonban ellenérveket is felsorakoztat. Ha ugyanis az új technológia rossz döntéseket hoz, a gazdasági zavarok gyakoriak lehetnek, továbbá döntései kihathatnak az országok kapcsolataira is.
Azonban fontos belátni, hogy minél inkább függ egy ország egy másik ország MI technológiájától, annál nagyobb lehet ennek a külföldi országnak a befolyása, mivel gazdasága és vállalkozásai ki vannak szolgáltatva egy másik ország által biztosított munkaerőnek. Vagyis hosszú távon a mesterséges intelligencia meg fogja osztani a világot: lesznek olyanok, akik rendelkeznek ezzel a technológiával, míg mások nem, így az előbbi országok hatalmas versenyelőnyre tehetnek szert.
Ahhoz, hogy egy ország vezetővé váljon ezen a területen, nem elég csupán fejleszteni az MI-t, hanem a hagyományostól eltérően kell gondolkodni róla.
hogy a megváltozott nemzetközi körülmények között is biztosított legyen az állam függetlensége és biztonsága. Ezek a területek az egészségügy, a rendészet, a banki szolgáltatások, a védelem és a közlekedés. Ha viszont egy ország valódi MI-hatalommá akar válni, piaci rést kell keresnie: meg kell találnia azt a területet, ahol kimagasló eredményeket tud elérni, így egy olyan iparágat hozhat létre, amelytől a világ többi része függ majd.
Szemlézte: Gergi-Horgos Mátyás
Abishur Prakash: Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája. Budapest: Pallas Athéné Könyvkiadó, 2020.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Jó eséllyel úgy vélné, túl sok minden nem változott, csak kevesebb helyen lehet sétálni, és több helyen biliárdozni.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
