Tovább folytatódik a patthelyzet az ibériai államban, ahol az EU egyszerre bírálja az igazságszolgáltatás jelenlegi helyzetét és a felkínált reformtervezetet is.
A baloldali kormány által vezetett Spanyolországban ismét napirendre került a spanyol bíróságok igazgatásáért felelős Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügye, ami tavaly az Európai Bizottságnál is megkongatta a vészharangokat. Ahogy arról már decemberben hírt adtunk, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a szélsőbaloldali Podemos kormánykoalíció októberben törvényjavaslatot szeretett volna benyújtani a bíróságokról szóló törvény módosítására, hogy az ellenzéki spanyol Néppárt (PP) ne tudja tovább blokkolni a Tanács több éve esedékes megújítását.
A kormány ezzel a lépéssel el szerette volna érni, hogy a Tanács tizenkét bíró tagjának megválasztásához a spanyol törvényhozás alsó és felső házának háromötödös többsége helyett az abszolút többség is elegendő legyen. Ezzel voltaképpen
A kezdeményezés miatt a szakmai körökben komoly vita alakult ki, és a reformtervezet az EU-ban is ellenérzést váltott ki, ami részben a PP európai fellépésének köszönehető. Věra Jourová, Európai Bizottság alelnöke szerint a tervezett átalakítás átpolitizálná, így tehát teljes mértékben aláásná az igazságszolgáltatás függetlenségét, ami szembe megy az uniós normákkal.
és újabb tárgyalásokat kezdeményezett a spanyol törvényhozás legnagyobb ellenzéki pártjával. Azonban a PP nemrég hátat fordított a megbeszéléseknek, mivel a kormány által felkínált jelöltek között aktív politikusok és José Ricardo de Prada bíró is szerepelt. De Prada vezető szerepet játszott a PP ellen indult 2018-as korrupciós perben, mely során Luis Bárcenast, a párt korábbi pénztárnokát korrupció és csalás miatt 33 év börtönbüntetésre ítélték. Az ország egyik legnagyobb botránya a jobboldali kormány bukásához és Pedro Sánchez felemelkedését hozta magával.
Egy másik jelölt, Victoria Rosell korábban a Podemos parlamenti képviselője volt, jelenleg pedig az Egyenlő Bánásmód Minisztériumának egyik intézményében tölt be vezető pozíciót.
A PP a baloldali jelöltetek esetében a politika és az igazságszolgáltatás esetleges összefonódásától, a hatalmi ágak szétválasztásának sárba tiprásától tart.
Rosell jelenleg is politikai szerepet tölt be a végrehajtó hatalomban, míg De Prada esetében a szakami körök támogatásának hiányát kifogásolják.
Úgy tűnik azonban, hogy a PSOE ragaszkodik jelöltjeihez, vagyis a két párt közötti egyeztetés meghiúsulásával tovább folytatódik a többéves huzavona a spanyol igazságszolgáltatásban. Eva Sáenz alkotmányjogász szerint a Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács működése átfogó reformra szorul, hiszen alapvetően politikai folyamatok irányítják a delegáltak megnevezését.
Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a baloldali kormány által tavaly belengetett törvénytervezet még jobban átpolitizálná a spanyol bíróságok igazgatásáért felelős Tanácsát működését. A két nagy párt – habár hivatalosan megszakították a megbeszéléseket – informális úton továbbra is egyeztet, vagyis
Jelenleg a Tanácsban helyet foglaló bírák a megbízatásuk lejárta után több évvel is folytatják a munkát, az Európai Bizottság pedig nemcsak a jelenlegi helyzetet, hanem a kormány által felkínált megoldást is élesen bírálta. A baloldali kormány az EU szorításából csak a pártok közötti megegyezéssel tud kitörni, kérdés, hogy a spanyol vezetés mikor látja ezt be.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: JOHN THYS / POOL / AFP
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A korábbi lengyel elnök a migrációval szembeni fellépése miatt méltatta a magyar miniszterelnököt.
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
Strasbourgban a 2004-es Big banget ünnepelte az EU, a felszólalók pedig Európa húsz évvel ezelőtti újraegyesítését méltatták, emellett az egyenlőség és összetartozás fontosságát hangsúlyozták.
Nem, nem a háború. És még a klímaváltozás sem.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
