Mátol indul a "rémálom-forgatókönyv" az Egyesült Államokban?

„A Legfelsőbb Bíróságnak a pennsylvaniai szavazatokra vonatkozó döntése NAGYON veszélyes”

– tweetelte az újrázásra készülő Donald Trump elnök, utalva arra, hogy hogy a levélszavazatok körüli anomáliák épp az olyan „billegő” államokban dönthetik el az eredményt, mint amilyen Pennsylvania is (az államban előzetes becslések szerint mintegy 3 millió levélszavazatra lehet számítani).

Az elnök tweetje bizonyára a Pennsylvania állambéli legfelsőbb bíróság októberi ítéletében foglaltakra utal. A döntés lehetővé teszi, hogy az elnökválasztás november 3-ai véghatárideje viszonylagossá váljon; teret enged ugyanis annak, hogy a hivatalos végeredményhez szükséges szavazathitelesítés folyamata e dátumot követően se záruljon le még néhány napon keresztül.

– legalábbis, ha a pennsylvaniai szabályozásból indulunk ki.

Az ítélet tulajdonképpen egy meglévő szabályt „hagyott életben”, mondván, hogy nem alkotmányellenes a késve érkezett levélszavazatokat a választás lezárulását követően kiértékelni. 

A végdátumhoz képesti késlekedést az okozhatja majd, hogy a Trump-kampány álláspontjától eltérően a levélszavazatok értékelése – legalábbis Pennsylvaniában – csak november 3-át követően kezdődik meg. Trump ezzel a szabállyal kapcsolatban következetesen azt hangoztatja, hogy

máskülönben a november 3-át követő életviszonyok a választási csalásnak ágyaznak meg.

Éppen ezért Trump stábja még októberben tett kísérletet arra, hogy a szövetségi Legfelsőbb Bíróság elé vigye az ügyet, és legalábbis felfüggesztést kérjen a pennsylvaniai eljárásra vonatkozóan (nyilván abból a célból, hogy a november 3-ai eredményhirdetés biztosított maradjon). Trumpék felfüggesztési indítványát az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 4-4 arányban elutasította. 

Mindeddig – postai úton vagy személyesen – több tízmillió amerikai adta le a szavazatát. A levélszavazás a koronavírus-járvány kapcsán terjedt el az országban, s

A kérdést az ellenérdekű felek nemcsak bírói úton kísérelték meg rendezni: hosszú ideig úgy tűnt, hogy sikerül megállapodni arról, hogy a Pennsylvaniához hasonló államokban a levélszavazatokat még november 3-a előtt elkezdik számlálni. A tárgyalási folyamatok azonban még október közepe-vége táján meghiúsultak, így a levélszavazatokra vonatkozó,

A hangzatos elnevezés annak köszönhető, hogy ami Pennsylvaniában most történni fog, annak nyomán előállhat az a helyzet, hogy bizonyos körzetekben napokkal a hivatalos eredményeket megelőzően, még a szavazatszámlálás ideje alatt hirdethetnek majd győzelmet egyes politikusok.

Ahogy arra fentebb is történt utalás, nem Pennsylvania az egyetlen olyan állam, ahol november 3-át követően még nyitott marad a verseny.

A Legfelsőbb Bíróságnak mind az október 19-ei, mind pedig a 29-ei döntésével kapcsolatban érdekesség, hogy 5 republikánus – tehát leegyszerűsítve „Trump-párti” – bíró kellett volna ahhoz, hogy a „rémálom-forgatókönyv” elkerülhető legyen (de legalábbis Pennsylvánián és Észak-Karolinán ne múljon). 

A pennsylvaniai határozatból az derül ki, hogy az 5 republikánus bíróból négyen (Thomas, Alito, Gorsuch és Kavanaugh) helyt adtak volna a panasznak; az észak-karolinaiból pedig az, hogy a 29-ei szavazáson már részt vevő, frissen kinevezett Amy Coney Barrett főbírónő nem nyilvánított véleményt a szavazás alkalmával, a szintén republikánus Kavanaugh és Roberts főbírák pedig a liberálisokkal szavaztak. 

Dobozi Gergely