Iliescut és két társát emberiesség elleni bűncselekményekkel, 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják.
Csaknem harminc évvel az 1989-es decemberi forradalomként emlegetett, több mint ezer emberéletet követelő véres események után a román legfelső bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás pénteken Ion Iliescu volt román államfő és másik két vádlott büntetőperében.
A 89 éves volt elnököt és két, még életben lévő feltételezett bűntársát emberiesség elleni bűncselekményekkel, 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) ragadta magához, amely hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket.
A legfelsőbb bíróságon több mint ötszáz sértett jelentkezett abból az ötezerből, aki azért kapott idézést, hogy polgári jogi (kártérítési) igényt jelenthessen be a büntetőper során. A bíróság - amely az eljárásjogi előírások miatt volt kénytelen minden érintett felet beidézni az első tárgyalási napra - megerősített csendőri jelenléttel készült pénteken a rendkívüli tömeg fogadására. A készültségbe helyezett rohammentőkre is szükség volt, mivel a szűk előcsarnokban várakozó tanúk közül többen rosszul lettek.
A bíróság a per előzetes szakaszában dönt a vádlottak elleni esetleges kényszerintézkedésekről, a vádirat törvényességét ellenőrzi formai szempontból, és megvizsgálja, hogy szabályosan állították-e össze az ügyészek a periratot. Iliescunak csak az ügyvédje jelent meg az előzetes tárgyaláson. A védelem szabálytalannak tartja a bizonyítási eljárást, és az újrakezdését kéri. A katonai ügyészek három éve porolták le az 1989-es aktákat, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, valamint a halálos áldozatok hozzátartozóinak. A 12 kötetre rúgó, 3280 lapot tartalmazó vádirat szerint 1989. december 22. (a diktátor menekülési kísérlete) és 30. között mintegy 12 millió 600 ezer töltényt lőttek ki Romániában.
Korábbi nem hivatalos statisztikai adatok szerint a temesvári református parókia elől induló, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket, túlnyomó többségük a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy „terrorista” mesterlövészek lövöldöznek az utcákon Ceausescu hatalmának helyreállítása érdekében.
A 89 éves Iliescu ellen korábban már vádat emeltek a „bányászjárásként” elhíresült, 1990. júniusi erőszakos cselekmények ügyében is, de abban a perben sem született még ítélet. A több szívműtéten átesett politikus egy ideje nem mutatkozik a nyilvánosság előtt, a novemberi elnökválasztáson mozgóurnát igényelt. Ion Iliescu 1990 és 1996, valamint 2000 és 2004 között volt Románia államfője.
(MTI)
Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?
Egyre elkeseredetteben igyekeznek elkerülni a besorozást az ukrán férfiak.
„Besszarábia egyesülése Romániával az egyházon keresztül történik, és már elkezdődött” – jelentette ki Constantin Olariu.
Ez az arány majdnem kétszerese az európai átlagnak.
Valószínűleg most tört össze a román kormányfő.
Korai volt az öröm a „bezzegromániázó” baloldalon.
Öt év után visszatért saját generációjának egyik legsikeresebb rockzenekara: a Thirty Seconds to Mars nagyszabású koncertturnéját a frontember Jared Leto a New York-i Empire State Buildingre felmászva jelentette be. Az együttes május 16-án az eddigi leggrandiózusabb műsorával érkezik a budapesti MVM Dome-ba.
A kínai kémvádak ügyében nyomoznak. Maximilian Krah egy másik volt munkatársát Németországban már letartóztatták, Kínának kémkedett.
