A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint idén az EU tagállamaiból, valamint Norvégiából és Törökországból 4219 afgán tért haza, közülük önkéntesen mindössze 500.
Folytatódnak a kitoloncolások Németországból Afganisztánba. Csütörtökön újabb, Németországból kitoloncolt afgán menedékkérőket szállító repülőgép érkezett az afganisztáni fővárosba, Kabulba. A gép fedélzetén 32 elutasított menedékkérő tartózkodott – közölték reptéri tisztviselők.
A csütörtöki volt a 23. csoportos kitoloncolás 2016 decembere óta. Azóta eddig összesen 565 embert küldtek vissza Németországból Afganisztánba. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint év eleje óta az Európai Unió tagállamaiból, valamint Norvégiából és Törökországból 4219 afgán tért vissza hazájába, közülük önkéntesen mindössze 500. Emellett az IOM szerint Pakisztánból és Iránból további 140 ezer afgán tért vissza Afganisztánba. Ezek a számok azonban csak azokra az emberekre vonatkoznak, akiket nem regisztrált menekültként az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), azaz nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel.
A kitoloncolások ugyanakkor vita tárgyát képezi Németországban, ugyanis Afganisztánban jelenleg is harcok folynak a kormányellenes tálib mozgalom, valamint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen, ami naponta követel áldozatokat.
Egy ENSZ által kiadott jelentés szerint az idei év első három hónapja során 581 polgári személy vesztette életét és további 1192 sebesült meg az afganisztáni konfliktusban. A 2018-as év azonos időszakához képest ez 23 százalékos csökkenést jelent.
A tálibok áprilisban megindították a szokásos tavaszi hadjáratukat, azóta számos támadást követtek el ellenőrzőpontok és a kormányerők katonai támaszpontjai ellen. A New York Times című amerikai napilap adatai szerint április eleje és közepe között az afgán biztonsági erők 267 tagja halt meg harcokban az ország több tartományában.
Az Afganisztánt 1996-tól a 2001-es nemzetközi beavatkozásig irányító szélsőséges iszlamista mozgalom az ország jelentős részén komoly befolyással bír. A tálibok az Afganisztán területén lévő külföldi erők távozását és olyan kabuli vezetés létrehozását akarják elérni, amely az iszlám általuk vallott, radikális felfogását követi.
(MTI)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Akár a saját segítőikről, akár iskolás lányokról legyen szó, nem válogatnak az áldozatok között.
Akik nem tudtak fizetni, azokat ingyenmunkára kényszerítették. 2024, Európa közepe.
Valószínűleg a közelmúltban készült a felvétel.
Több mint 50 millió ember lakóhelye van veszélyben, és nincs jele az enyhülésnek.
