A népszavazást levezénylő exkormányfő szerint nem mehet tovább az, ami eddig ment.
Két fontos szavazás előtt áll a brit parlament, az első a megállapodás nélküli kilépésről, a második az EU-ból történő kilépés elhalasztásáról szól - mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem tanára az M1 szerda reggeli műsorában. A szerdai szavazáson eldől, hogy támogatja-e a londoni alsóház a megegyezés nélküli Brexitet, melynek elkerüléséhez viszont nem elegendő a parlamenti többség, szükség van egy angol törvény módosítására, illetve az EU egyetértése is – magyarázta a szakember.
A második fontos parlamenti szavazás csütörtökön lesz Londonban: akkor arról dönthetnek a képviselők, hogy kérjék-e a kilépés március 29-ei időpontjának elhalasztását. De ha London nem akar megegyezés nélküli Brexitet, akkor „gyorsan ki kellene találnia, hogy mit is akar”, mi lesz a halasztás után, egyáltalán mire kér még időt – jegyezte meg Gálik Zoltán.
Jelenleg elképzelhetőnek látszik például az ellenzéki Munkáspárt által felvetett újabb népszavazás a Brexitről vagy a vámunió, vagy valami új javaslat kidolgozása az átmeneti időszakra, de ez utóbbinak még a körvonalai sem látszanak. Az esetleges népszavazás is különös lenne, ugyanis egyes tervek szerint három opciót tartalmazna: a bennmaradás mellett a megállapodással történő, illetve megállapodás nélküli Brexitet – fejtegette a szakértő.
Eddig és ne tovább
A volt brit miniszterelnök szerda délelőtt újságíróknak elmondta: szerinte egyes képviselők, akik a Brexit mellett voltak, kedd este éppen ellene szavaztak, ez pedig igen bosszantó lehet May számára, így a a kormányfőnek más alternatívákat kell találnia.
Szerinte éppen ezért „el kell kerülni a megegyezés nélküli Brexitet, és egy hosszabbítást kell elérni” – idézte szavait a Sky News. Arra számít, hogy az elkövetkezendő két napban ez fog történni. Hozzátette: ez így nem mehet tovább.
Ezek után kell vámot fizetni, ha megegyezés nélküli kilépés jön
A brit kormány bejelentette, hogy az importáruk 87 százalékára nulla százalékos vámot fog kivetni egy megegyezés nélküli Brexit esetén, azonban a következő termékcsoportok (a fennmaradó 13%) esetén vámot kell majd fizetni. Így például bizonyos tejtermékekre, valamint a marha-, a bárány-, a sertés- és a szárnyashúsok után kell fizetni, de nem ússza meg az autóipar sem, minden importált új autó után kell fizetnie a behozatalért.
Sok cserépáru, bizonyos üzemanyagok, valamint műtrágya-szállítmányok után is kell fizetni vámot, akárcsak az olyan termények, mint a banán, vagy a cukornádból készült cukor után, de bizonyos halfélék is felkerültek az újonnan bevezetendő vámlistára.
Mi várható a jövő évi nagy-britanniai választáson? Hiba volt kilépni az EU-ból? Mit tesznek a woke megfékezéséért a konzervatívok? Az Egyesült Királyság volt brexitügyi főtárgyalójával beszélgettünk.
Az EU-ból való távozás minden jel szerint „pusztító” hatással volt az Egyesült Királyság fiataljainak tanulási és utazási lehetőségeire.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
David Jones szerint ez is bizonyítja, hogy jobb az EU-n kívül lenni, mint benne.
Az Egyesült Államok 2008-ban eltávolította a nukleáris rakétáit az Egyesült Királyságból, mivel úgy ítélték meg, hogy a hidegháborús fenyegetés csökkent.
A belga EP-képviselő az AFD társelnökének nyilatkozatát károsnak tartja „az egész demokratikus Nyugat egységére nézve”.
Két gól, két gólpassz.
EP-képviselőknek nem tetszik, hogy nagy nemzetközi cégek olyan felületeken, csatornákon hirdetnek, amelyek oroszbarát narratívát közvetítenek.
