A férfi – aki tárgyalása során még valós életkorát is letagadta – 28 késszúrással ölte meg testvérét. Arra hivatkozott, „nem tudott levetkőzni magáról bizonyos szokásokat és rítusokat”.
Életfogytiglani börtönre ítélte szerdán egy bécsi bíróság azt az afgán férfit, aki 2017. szeptember 18-án egy harci késsel megölte húgát az osztrák fővárosban, hogy tettével visszaállítsa a család általa vallott becsületét. A becsületgyilkosságért kiszabott ítélet nem jogerős, az afgán férfi védője fellebbezést jelentett be.
Az APA osztrák hírügynökség szerint az esküdtszék rendkívül rövid idő alatt – egyhangúlag – döntött a vádlott bűnösségéről. „Ezzel a tettel a társadalmon kívülre helyezte magát, amiért csakis a legfőbb büntetés szabható ki ellene” – jelentette ki ítélethirdetéskor Stefan Apostol elnöklő bíró. Mint mondta, a büntetési tétel megállapításánál figyelembe vették az aljas indokból, különös kegyetlenséggel történt végrehajtást.
A bíró szavai szerint az elkövető indoka egy „különösen torz becsületérzésből fakadt, amely összeegyeztethetetlen a közép-európai társadalmak értékrendjével”. A bíró emellett utalt az orvostani szakértők megalapozott szakvéleményére is, miszerint az afgán férfi a bűncselekmény elkövetésének idején már betöltötte a 21 életévét, s ezért felnőttként kezelendő. A vádlott ugyanakkor a tárgyalás során azt állította, fiatalabb ennél, mert 1999 január 1-jén született.
Az afgán férfi szűkszavú nyilatkozatában ismerte el bűnösségét. Védője hangsúlyozta, hogy a történtekre nincs bocsánat, s a fiatal férfi, aki 2013-ban analfabéta menekültként érkezett Bécsbe „nem tudott levetkőzni magáról bizonyos szokásokat és rítusokat”. A jogász kiemelte: védence, illetve családja nem volt képes beilleszkedni abba az országba, ahol élnek.
Mario Bandarra ügyész vádbeszédében elmondta, hogy a legfeljebb 18 éves áldozat, az elkövető lánytestvére, egy új életet akart kezdeni szembeszegülve az afgán társadalmi korlátokkal. Hozzáfűzte: egyre erősebben lépett fel az olyan atyai utasításokkal szemben, hogy kíséret nélkül nem mehet ki az utcára, vagy fejkendőt kell viselnie. Bandarra szerint a lánynak ekkor már barátja is volt. Többször is elszökött hazulról nők számára létesített menedékotthonokban keresve oltalmat. Az ottani gondozóknak azt mondta, hogy fél családjától, mert apja azzal fenyegette, hogy visszaviszi Afganisztánba, ahol akarata ellenére férjhez kívánja adni.
2017. szeptember 18-án végül az idősebb testvére tartóztatta fel iskolába menet a lányt. A vádlott elmondása szerint rá akarta beszélni a húgát, hogy térjen haza a családjához. Amikor viszont erről az áldozat hallani sem akart, az elkövető kést rántott és összesen 28-szor szúrt késével. A boncolási jegyzőkönyv szerint a késszúrások közül több önmagában is elegendő lett volna a halál előidézéséhez.
(MTI)
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Ha Magyarországon jár, úgy érzi, friss levegőhöz jut – mondta lapunknak a fiatal holland politikai kommentátor, aki arról is beszélt, hogyan ábrándultak ki a hollandok a bevándorlókból.
Az európai választások közeledtével egyre több kémhistóriáról olvasni a környező országokban. Nem is akármilyenekről! Veress Csongor Balázs írása.
Mostanra több mint 30 millióan voltak kíváncsiak rá, még Elon Musk is felkapta a fejét.
Egyelőre nem ismert a gyilkosságok indítéka.
Őrökre és járműveikre is támadnak, jelentős anyagi károkat okozva.
Borbás Gáspár szerezte a Fradi és a magyar-válogatott első gólját, és ő volt hazánkban az első doktor labdarúgó. Dédunokája, Borbás Barna írt róla könyvet, s most mesélt lapunknak.
A kormány és Budapest együttműködésére van szükség a fővárosi cigányügy megoldásához, illetve fejlesztéséhez – véli a romaügyi szakértő. Interjúnk.
