Kezelendő jelenségként kellene tekinteni a bevándorlásra és nem problémaként – mondta Michele Klein Solomon, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) egyik igazgatója.
A migráció hatása túlnyomórészt pozitív a gazdasági és a társadalmi dinamika szempontjából, nem problémaként, hanem kezelendő jelenségként kell tekinteni a bevándorlásra – hangsúlyozta a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) egyik igazgatója csütörtökön az Európai Parlament összevont szakbizottsági ülésén.
Felszólalásában Michele Klein Solomon az ENSZ készülő migrációs csomagjáról beszélt, aláhúzva, ez egyedülálló lehetőséget jelent egy „kiegyensúlyozott, átfogó és hosszú távú megoldás” elfogadására, amely mind a befogadó, mind a származási országoknak előnyére válik. Rámutatott, az emberi történelemnek mindig is része volt a bevándorlás, és most sem fog megszűnni egyik napról a másikra, a cél tehát a biztonságos, rendezett és felelős keretek kialakítása kell hogy legyen, mivel a nemzeti és nemzetközi rendszerek működőképessége kérdésessé vált.
Az igazgató beszélt a demográfiai kérdésekről is, elmondta, hogy a fejlett világban egyre zsugorodik a rendelkezésre álló munkaerő, a fejlődő országokban azonban ennek épp az ellenkezője tapasztalható. „Bizonyosan nem a migráció az egyetlen válasz a demográfiai kihívásokra, de kétségtelenül a megoldás részét kell képeznie ennek is” – fogalmazott. Hangsúlyozta, a migráció kihatással van és lesz a társadalmak összetételére, a kormányoknak pedig kezelniük kell a fokozódó etnikai és vallási sokszínűséget, ezt azonban lényegesen megnehezítik az ezzel kapcsolatos, hamis információkon alapuló, „mérgező narratívák”. Solomon kiemelte, a közbeszédnek kiegyensúlyozottabb, tényeken alapuló narratívára kell átállnia. Hozzátette, jelenleg a diskurzus a félelemre épül, ennek nyomán pedig felütötte a fejét az iszlamofóbia és a rasszizmus, ezért a tények megfelelő bemutatására és az ösztönszerű érzelmi reakciók kezelése lenne szükség.
Mint mondta, a statisztikák szerint a migránsok kevesebb bűncselekményt követnek el a helyieknél, és többet tesznek be a közösbe, mint amennyit kivesznek belőle, ráadásul az érkezők között sok a vállalkozó szellemű ember, aki hajlandó kockázatvállalásra, és ez serkenti az innovációt a társadalomban. A tisztségviselő emellett arra kérte a képviselőket, hogy támogassák az IOM javaslatát, melynek értelmében uniós vízumot kellene létrehozni azon kiszolgáltatott, sérülékeny migránsok számára, akik nem jogosultak menekültstátusra, de különleges védelemre szorulnak. Legális migrációs csatornákat kellene kialakítani, a jogosulatlan bevándorlókat vissza kell fordítani, továbbá foglalkozni kell a kiváltó okokkal, s a gyökerénél kell kezelni a jelenséget – mondta.
(MTI)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Blinken balul elsült kínai látogatása után nem sokkal Kína bejelentette hogy nemzetközi vizsgálatot akar az ENSZ felügyelete alatt.
Ennek lehet, hogy Zelenszkij nem fog örülni.
Az Európai Bizottság elnökének megkopott varázsáról ír publicisztikájában a The Economist.
Mi a baj a nőkkel, a férfiakkal, és most már a magyarokkal is.
A K–1 Podlijot radarrendszert 2015-ben rendszeresítették.
Nagy János egy fóti egyesülettel akar újra városvezető lenni, pécelieket is támogatva. A szigetszentmiklósi ellenzéki polgármestert sokan nem értik.
