Szaad Haríri, a tisztségéről lemondott libanoni miniszterelnök szombaton Párizsban megerősítette, hogy visszatér Bejrútba, ahol ismerteti álláspontját a libanoni válságról, és megvitatja személyes politikai jövőjét Michel Aoun államfővel.
Szaad Haríri, a tisztségéről lemondott libanoni miniszterelnök, aki szombat reggel Párizsba érkezett, megerősítette, hogy a következő napokban visszatér Bejrútba, ahol ismerteti álláspontját a libanoni válságról, és megvitatja személyes politikai jövőjét Michel Aoun államfővel. „Önök tudják, hogy bejelentettem hazatérési szándékomat, és Libanonban tárgyalni fogunk ezekről a dolgokról” – mondta párizsi érkezése után tett első nyilvános megszólalásában Szaad Haríri. Tervei szerint – folytatta – a következő napokban Bejrútba utazik, és ott szerdán részt vesz a függetlenség napi ünnepségen.
A rendezvényen, amelynek része egy katonai díszszemle, arról emlékeznek meg, hogy 74 évvel ezelőtt, 1943. november 22-én Franciaország elismerte Libanon függetlenségét. Haríri köszönetet mondott Emmanuel Macron francia elnöknek azért, hogy meghívta őt és családját Párizsba. „Feltétlen barátságot tanúsított irántam, és ezt sohasem fogom elfelejteni” – jelentette ki, miután beszélt a francia elnökkel. Franciaország ismételten megmutatta, hogy milyen nagy szerepe van a világban és a közel-keleti régióban – tette hozzá. Bizonyságot tett arról, hogy elkötelezett Libanon és az ország stabilitása iránt – jelentette ki.
Haríri november 4-én Szaúd-Arábiából közvetített tévéadásban óriási meglepetésre bejelentette, hogy leköszön tisztségéről, mert félti az életét, illetve, mert – szavai szerint – Irán és a Hezbollah radikális síita szervezet „rátette kezét” országára. Libanoni kormánykörökben ezután az a hír terjedt el, hogy Harírit a szaúdi hatóságok kényszerítették lemondásra, majd házi őrizetbe helyezték. Franciaország közvetíteni próbál Libanon ügyében, ezért Macron elnök a múlt héten váratlan látogatást tett Rijádban. Ennek során egyeztetett Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel és a libanoni politikussal. Macron szerdán közleményben jelentette be, hogy meghívta Franciaországba Harírit. Hozzátette, hogy a meghívás néhány napra szól, nem jelenti azt, hogy az emigrációba vonulás lehetőségét ajánlották volna fel neki.
Haríri párizsi meghívása kísérlet arra, hogy kiutat találjanak a libanoni belpolitikai válságból. Michel Aoun csütörtöki Twitter-üzenetében azt írta, reméli, véget ér az ország belpolitikai válsága azzal, hogy Haríri elfogadta a francia meghívást. Haríri korábban felvetette, hogy visszavonja lemondását, ha a Hezbollah ígéretet tesz arra, hogy távol tartja magát a regionális konfliktusoktól. Úgy tartják, hogy Aoun közel áll a síita szervezethez, amely Haríri egységkormányának tagja. Franciaország fontolóra vette, hogy összehívja a Libanont Támogató Nemzetközi Csoportot az ország belpolitikai válságának megvitatására – közölte szombaton egy meg nem nevezett francia elnökségi forrás. A csoporthoz Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország, Oroszország és az Egyesült Államok, vagyis az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai tartoznak.
(MTI)
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
A francia elnök kihasználta ezt az ajándékcserét, hogy megmutassa a francia kultúrát és luxust.
A francia államfő háborús kijelentései már a hazájában is vihart kavartak: az egyik legutóbbi, Franciaország atomdoktrínáját érintő javaslata, hogy vitassák meg a nukleáris erők európai alkalmazásának kérdéseit a szomszédos vezetőkkel, az ellenzék részéről heves elutasításra talált. Jobb- és baloldali politikusok azt hangoztatták, hogy az elnök megkezdte az ország nukleáris stratégiájának lazítását, mégpedig azért, hogy azt ez európai szolidaritás oltárára helyezze. Ez nem olyan egyszerű kérdés, amiben még az egyébként nagy hatalmú francia elnök akár kénye-kedve szerint dönthet.
Önmagában nem a kínai elnök látogatásának a ténye a problémás, a várható tartalma az.
...A helyszínre ekkor odaérkezett az afgán édesanyja is, és lekevert néhány pofont – a földön vérző áldozatnak, aki nemsokára belehalt sérüléseibe. Francesca Rivafinoli írása.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a kínai látogatás abban is jelentőséggel bír, hogy Magyarország a régióban kulcsállammá váljon.
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
