Úgy tűnik, Obama mégis lehallgatta Trumpot

Még márciusban vált közröhej tárgyává Donald Trump amiatt, mert Twitter-üzeneteiben arra utalt, hogy Obama lehallgató készülékeket szereltetett a Trump Towerbe, mindezt hetekkel az elnökválasztás előtt.

A The Hill legfrissebb értesülései szerint azonban az elnök nem csak a levegőbe beszélt: az FBI a választás előtt és után is valóban lehallgathatta a Trump-kampány fejét, Paul Manafortot. Ha pedig Trump valamilyen okból kapcsolatba lépett a kampányfőnökkel, a titkosszolgálat rögzíthette azt.

Ha ezen értesülések igazak, könnyen lehet, hogy az USA hírszerzése több, Trumphoz közelálló tisztségviselőt, így tanácsadóit, Michael Flynnt és Carter Paget is lehallgathatta. A gyanú akkor merült fel, miután több, a Trump hatalomátvételében is résztvevő hivatalnokot is azon kaptak rajta, hogy egy külföldi tisztviselőt figyelnek meg.

Nem ez az első ilyen eset a titkosszolgálatokkal kapcsolatban: például amikor az Obama-kormányzat az iráni nukleáris alkun dolgozott, több kongresszusi képviselőt is lehallgattak; a CIA pedig 2014-ben egyenesen a Szenátus Hírszerzési Bizottságának beszélgetéseit is rögzíthette.

Ami pedig a lehallgatások okait illeti, a Hill szerint ezt csak az nem látja, aki szemellenzőt visel: 

• 2011-ben a hírszerzés olyannyira kiterjesztette hatáskörét, hogy minden amerikai állampolgárt megfigyelhettek, ha egy célszemély nevét akár egyszer is megemlítette
• 2016 januárjában egy megfigyelőbizottság megállapította, hogy az NSA megsértette a visszaélések megelőzésére irányuló törvényeket
• 2016 végén pedig, csupán két héttel az elnökválasztás előtt már az NSA is beismerte, sokkal inkább megsértették a magánélet védelmét, mint azt korábban beismerték.