Székely kiáltvány: Az autonómia nem sértené Románia területi épségét

Székelyföld területi autonómiáját és az erről szóló párbeszéd elindítását követeli a székely szabadság napja alkalmából szervezett marosvásárhelyi tüntetés kiáltványa, melyet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olvasott fel csütörtökön a székely vértanúk emlékműve előtt.

A közfelkiáltással elfogadott kiáltványban a tüntetés résztvevői követelték, hogy a történelmi Székelyföld alkosson sajátos hatáskörökkel felruházott önálló fejlesztési és közigazgatási régiót, és ezt a közjogi státuszt Székelyföld autonómiastatútuma szavatolja. Kezdeményezték, hogy a román kormány folytasson párbeszédet Székelyföld jogállásáról a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal. 

Azt is követelték, hogy Románia maradéktalanul tartsa tiszteletben Románia és Magyarország alapszerződését, különös tekintettel a dokumentumnak arra a szakaszára, amelyben a felek vállalják, hogy tartózkodnak minden olyan gyakorlattól, amely megváltoztatná a nemzeti közösségek által lakott régiók nemzetiségi összetételét.

Románia korlátozza a szólásszabadságot   

A székely szabadság napja marosvásárhelyi rendezvénye résztvevőinek nevében megfogalmazott dokumentum megállapítja: Románia nem tartja be önként vállalt nemzetközi kötelezettségeit. A be nem tartott dokumentumok között az Európa Tanácsnak a területi autonómiát ajánló 1201/1993-as ajánlását, a Kisebbségi Keretegyezményt és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartáját említette. Megállapította, hogy Románia az Európai Unió javaslatait sem veszi figyelembe, amikor az ország közigazgatási átalakítását tervezi.   

„Románia nem veszi figyelembe saját állampolgárainak demokratikusan kinyilvánított akaratát. Mi több, a hatóság nyílt vagy burkolt formában támadja közösségünk választott vezetőit, szimbólumainkat, tényleges és szimbolikus gesztusokkal, megkérdőjelezhető jogi eljárásokkal, a diktatúrára jellemző intézkedések egész sorával kíván félelmet kelteni, eltántorítani követeléseinktől. Korlátozza a szólásszabadságot, a szabad gyülekezéshez való jogunkat” – áll a kiáltványban.    

Az autonómia nem sérti Románia területi egységét

A dokumentum Székelyföld területi autonómiáját olyan közjogi intézményként mutatja be, amely megteremti az itt élő, őshonos székely-magyar többségi közösség számára a teljes és tényleges egyenjogúság feltételeit. A kiáltvány szerint van esély a román kormánnyal folytatandó nyílt és őszinte párbeszédre, „mert Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát”. A párbeszéd elutasítása viszont a kiáltvány szerint a szélsőségek megjelenését bátorítja.     

„Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának! Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek!” – zárul a székely szabadság napja résztvevőinek Marosvásárhelyen felolvasott kiáltványa.