Elfogták a román hatóságok az 1999-ben több romániai megyét feldúló bányászmenet egyik vezetőjét, Romeo Beját, akit 2005-ben már börtönre ítélt a bíróság. A bányászok akkor háromszáz embert bántalmaztak.
Tizenegy évig tartó rejtőzködés után a román hatóságok kezére került Romeo Beja volt román bányászvezér, akit az 1999-es, utolsó bányászjárásért ítéltek el öt év börtönbüntetésre – jelentették szerdán a román hírközlő eszközök.
1999. január 18. és 22. között Románia több megyéjét dúlták fel bányászok. Elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy magasabb végkielégítést akartak, amit az akkori bukaresti kormány nem adott meg. A vájárok Miron Cozma és Romeo Beja szakszervezeti vezérekkel az élen megpróbáltak eljutni a román fővárosba, de a Valcea megyei Costestinél feltartóztatták őket a karhatalmi erők. Addig azonban több megyét végigpusztítottak, háromszáz embert – köztük hivatalos személyeket – bántalmaztak.
Beját emiatt öt év szabadságvesztésre ítélték el jogerősen 2005-ben, de még mielőtt bezárhatták volna, elmenekült Romániából és nyoma veszett mostanig. A román média szerdán arról számolt be, hogy a volt szakszervezeti vezért különös módon fogták el. Ugyanis utóbb román földön bukkant fel, és rendkívüli fellebbezést nyújtott be a bíróságon a 2005-ben született ítélet ellen. Ez ügyben a bukaresti ítélőtábla most beidézte, szerdán meg is jelent a testület előtt, hogy kifejtse álláspontját. A Digi 24 hírtelevízió szerint Beja elmondhatta beszédét, de közben értesítették a rendőröket, akik őrizetbe vették, és elszállították a bukaresti Rahova börtönbe.
Őt a román média Cozma jobb kezeként emlegette. Cozmát a román igazságszolgáltatás tíz év szabadságvesztésre ítélte szintén a bányászjárások miatt, 2007-ben szabadult a börtönből.
Kormányt is buktattak a bányászok
A Zsil-völgyi bányászok először 1990-ben utaztak Bukarestbe, hogy „rendet teremtsenek”, miután nagyszabású ellenzéki tüntetések törtek ki Ion Iliescu akkori elnök ellen. A bányászok tüntetőket, ártatlan járókelőket, diákokat vertek meg brutálisan, és feldúlták az ellenzéki pártok székházait.
1991-ben is Bukarestbe utaztak, megbuktatták a Petre Roman vezette kormányt, amely nem volt hajlandó teljesíteni gazdasági és szociális jellegű kéréseiket.
Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?
Egyre elkeseredetteben igyekeznek elkerülni a besorozást az ukrán férfiak.
„Besszarábia egyesülése Romániával az egyházon keresztül történik, és már elkezdődött” – jelentette ki Constantin Olariu.
Ez az arány majdnem kétszerese az európai átlagnak.
Valószínűleg most tört össze a román kormányfő.
Korai volt az öröm a „bezzegromániázó” baloldalon.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a kínai látogatás abban is jelentőséggel bír, hogy Magyarország a régióban kulcsállammá váljon.
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
