Nagy-Britannia: megkezdődött a küzdelem a választófülkékben

A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra – közép-európai idő szerint 8 és 23 óra – között voksolhat egyéni jelöltekre. Az esti zárás pillanatában a BBC a tervek szerint exit poll becslést közöl az eredményről; a véglegesnek tekinthető eredmények a szavazatok összeszámlálása alapján péntek délutánig várhatók. 

A parlamenti választásokkal egy időben Angliában – Londonon kívül – csaknem mindenhol helyhatósági választásokat is tartanak; ezeken kilencezer tanácsi képviselői hely sorsa dől el. Az előző, 2010-es brit parlamenti választásokon 65 százalékos volt a részvételi arány. Az előzetes becslések szerint a 650 tagú alsóház személyi összetételének több mint az egyharmada megújul. Az alsóházi képviselők dologi kiadásait ellenőrző felügyeleti szerv várakozása alapján 235 új képviselő jut mandátumhoz a következő parlamentben, egyrészt számos eddigi képviselő visszavonulása, másrészt a választói preferenciák jelentős átrendeződése miatt. A legutóbbi felmérések arra vallanak, hogy például a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői hely akár mindegyikét elnyerheti. Az SNP-nek az eddigi parlamentben hat alsóházi képviselője volt.

A brit belpolitika utóbbi évtizedeinek prominens nevei közül nem indul az idei választásokon Gordon Brown volt munkáspárti miniszterelnök, William Hague egykori konzervatív párti külügyminiszter, Sir Menzies Campbell, a Liberális Demokraták volt vezetője, Jack Straw, a Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veteránja, egykori belügy- és külügyminiszter, Alistair Darling, Brown kormányának volt pénzügyminisztere, David Blunkett volt munkáspárti belügyminiszter, és Sir Malcolm Rifkind, a Konzervatív Párt tekintélyes képviselője, aki a korábbi tory kormányokban védelmi és külügyminiszter is volt. David Cameron eddigi konzervatív párti kormányfő nemrégiben  közölte, hogy már csak egy miniszterelnöki időszakot vállal, és ha a csütörtöki választások után is ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, a következő öt évre szóló mandátumát kitölti, de utána távozik a Downing Streetről.