Valószínűleg az Európa-párti erőknek sikerül koalíciót alkotniuk a moldovai választás után, de a lakosság megosztott abban, hogy az EU-hoz, vagy Oroszországhoz kell-e közeledni.
Az oroszpártiak attól félnek, hogy egy esetleges EU-csatlakozás után Moldova egyesülni fog Romániával, az Európa-pártiak viszont a krími forgatókönyv megismétlődésétől tartanak.
Moldovának már évek óta van egy szakadár része, Transznisztria, ahol nem is tartottak választást vasárnap. Az orosz nyelvű területen jelenleg is orosz békefenntartók állomásoznak.
Az ország júniusban írta alá a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást az EU-val, amire válaszul Moszkva embargót vezetett be a Moldovából érkező mezőgazdasági termékekkel szemben. Ez elég súlyosan érinti az ország gazdaságát: Moldova a legszegényebb ország Európában, GDP-je negyven százalékát a mezőgazdasági termelés adja, és exportjának 80 százaléka Oroszországba irányult eddig.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
Feszült a biztonsági helyzet a ciszjordániai palesztin területen is, az uniós képviselőket azért kergették el, mert „bűnrészesek” a gázai háborúban.
„Június 9-én küldjünk olyanokat Brüszelbe, akiknek valóban Európa békéje és jóléte a fontos” – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Az ukrajnai harcok során kilőtt nyugati haditechnikát szemlélheti meg testközelből a nagyérdemű az orosz fővárosban – a kiállítás az orosz harci morált hivatott erősíteni.
A Momentum EP-képviselője továbbra is büszke rá, hogy gátolják hazánk uniós forrásait.
Megdobban a szív: az Európai Bizottság elnöke Magyarország EU-csatlakozásának 20 éves évfordulója alkalmából üzent.
Első ránézésre jónak látszik a budapesti munkaerőpiac, de mégis rossz a helyzet.
