Milyen genfi megállapodás?

Genfben átmenetei megállapodást kötött egymással az iráni kormány, és az ENSZ BT képviselői. A megállapodást az iráni atomprogram feletti ellenőrzésről kötötték meg. Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit és semlegesíti a 20 százalékra dúsított készleteket. Vállalta továbbá, hogy nem helyez üzembe új centrifugákat és nem fejleszti tovább nukleáris programját, beleértve az araki nehézvizes reaktort, amely alkalmassá válhatott volna plutónium előállítására atomfegyverhez. Beleegyezett Irán abba is, hogy lehetővé teszi létesítményeinek helyszíni ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői számára. Cserébe az ENSZ BT 7 milliárd dollárral enyhítette az Irán elleni szankciókat.

Az Egyesült Államokban egyelőre ellentétes álláspontok látnak napvilágot a megállapodással kapcsolatban, ezért Barack Obamának is meg kellett védenie az átmeneti szerződést. Szerinte az iráni nukleáris létesítmények szigorú ellenőrzése mellett folytatódnak majd a diplomáciai erőfeszítések egy olyan, átfogó megoldás érdekében, amely végleg szertefoszlathatja az iráni nukleáris programmal kapcsolatos aggodalmakat. Az amerikai elnök véleménye szerint ha Irán él a lehetőséggel és csatlakozik a nemzetközi közösséghez, akkor elkezdődhet a Washington és a Teherán között kialakult bizalmatlanság felszámolása.

A liberális The New York Times vezércikke szerint „senki sem vitathatja komolyan”, hogy az ideiglenes megállapodás biztonságosabbá tette a világot. A konzervatív The Wall Street Journal ezzel szemben azt állította, hogy Irán az egyezségnek köszönhetően „óriási lépést tett afelé, hogy de facto nukleáris hatalommá váljon”.

Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke történelmi hibának nevezte a megállapodást, véleménye szerint „ma sokkal veszélyesebbé vált a világ, mert a legveszélyesebb rendszer jelentős lépést tett a világ legveszélyesebb fegyverének megszerzésére”.

Magyarországon a Külügyminisztérium üdvözölte a genfi megállapodást és abban bíznak, hogy az elkövetkező időszakban a felek olyan egyezségre jutnak, amely hosszú távon hozzájárul a világ és a közel-keleti térség stabilitásához és biztonságához. Az országgyűlési képviselők viszont kevésbé voltak tisztában a hétvégi eseményekkel, sokan meglepetten álltak a kérdés hallatán, kevesen válaszoltak csak az ATV kérdéseire.