A kilábalás jeleit mutatja az európai gazdaság

A válságból való kilábalás biztató jeleit mutatja az európai gazdaság, közölte az unió tagállamainak gazdasági teljesítményét előrejelző prognózisához az Európai Bizottság. A 2013 első negyedévében tapasztalt csökkenés után a második negyedévben már ismét nőtt az európai gazdaság teljesítménye, és az év hátralévő részében is nőni fog a GDP reálértéken. A növekedés azt eredményezheti, hogy a 2013-as a 28 EU-tagállam átlagos gazdasági növekedése zéró lesz, az euróövezetben azonban még 0,4 százalékos visszaeséssel számolnak.

A prognózis szerint 2013-ban három százalék körüli lesz a beruházások visszaesése, valamint nő a munkanélküliség és az államadósságok átlaga. A munkanélküliségi ráta 12,2 százalék lesz az euróövezetben és 11,1 százalék az EU-28-ak átlagában, a GDP-arányos államadósság pedig 95,5 százalékra várható az eurózónában és 89,7 százalékra az unió egészében az Európai Bizottság előrejelzése szerint. 2014-ben viszont már növekedni fog a beruházások mennyisége és a GDP nagysága, megáll a munkanélküliség növekedése, és jelentősen lassul a GDP-arányos államadósság gyarapodása. A tagállamok államháztartási hiányának átlaga 2014-ben 3 százalék alá csökken az idei 3,1 százalékról (euróövezet), illetve 3,5 százalékról (EU-28).

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa kijelentette, hogy fordulóponthoz ért az európai gazdaság. Elmondta, hogy az elmúlt években végrehajtott pénzügyi konszolidáció és jelentős strukturális reformok javították annak feltételeit, hogy a belső kereslet legyen az európai gazdasági növekedés motorja. Azt azonban „túl korai lenne kijelenteni, hogy győztünk; a munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas, ezért tovább kell dolgoznunk az európai gazdaság korszerűsítésén, a fenntartható növekedésért és új munkahelyek teremtéséért”.

A javulásához a belső kereslet növekedése, beleértve a beruházások növekedését, az export növekedése, valamint a globális gazdasági környezet alakulása járult hozzá. Az utóbbi azonban a feltörekvő térségek gazdasági növekedési ütemének lassulása kevésbé kedvezően hat az európai gazdaságra, mint az elmúlt években, megnőttek az európai gazdasági növekedés külső kockázatai.  A külső kockázatokat jelentősen növelte a feltörekvő térségek növekedésének lassulása mellett az Egyesült Államokban az adósságplafon kérdésében kialakult politikai szembenállás.

Az európai és euróövezeti infláció csökkent az idén. Ennek oka, hogy a gyenge kereslet csökkentette a fogyasztói árakra ható nyomást. A deflációs kockázat azonban elenyésző, a maginfláció 2014-ben és 2015-ben 1,5 százalék körül stabilizálódhat - jelezte Olli Rehn, aki azt is bejelentette hogy a bizottság egy hét múlva teszi közzé az egyes országok költségvetéseiről az előrejelzés alapján alkotott véleményét.

Az előrejelzésben az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy a makrogazdasági egyensúlytalanságok eltűnőben vannak, várhatóan lassan erősödik a belső kereslet, 2014-2015-ben már ez lesz a gazdasági növekedés motorja, miközben az EU-tagállamok harmadik országokba irányuló kivitele gyengül. Ugyanakkor az egyensúlytalanság elleni lépések néhány tagállamban továbbra is visszavetik a beruházásokat és a fogyasztást. Miközben a pénzpiaci helyzet jelentősen javult, és a sebezhető országok állampapír-hozamai csökkentek, ez egyelőre nem érzékelhető a reálgazdaságban. A pénzpiacok továbbra is törékenyek, és alapvető különbségek vannak a tagállamok között - hangsúlyozta a brüsszeli testület őszi gazdasági-pénzügyi előrejelzésében.