A kegyelmi ügyek általában megosztják a közvéleményt, Budaházyé azonban orbitális belpolitikai vihart kavart

Egyáltalán nem meglepő, hogy hatalmas vita alakult ki a magyar közéletben amiatt, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adott a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek – azaz Budaházy Györgyéknek –, felfüggesztette a szabadságvesztés büntetésüket (tavaly december végén egyébként hét vádlottat már eljárási kegyelemben részesített). Novák Katalinnak ilyen esetekben nem kell megindokolnia a döntését, de most kivételt tett, arra hivatkozott, hogy a „pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen”. Ezzel minden bizonnyal egyetértett Varga Judit is, hiszen az igazságügyi miniszternek minden egyes alkalommal ellen kell jegyeznie az ilyen határozatokat.

Szexista és penetráns megjegyzések

Azon sem csodálkozik senki, hogy a Mi Hazánk politikusai, szimpatizánsai örömujjongásban törtek ki, Novák Előd, a párt meghatározó figurája egyenesen azt írta, hogy Budaházyék „a 2006-os terrorral szemben kezdtek el cselekedni; ők nem terroristák, hanem antiterroristák! Toroczkai László pártelnök pedig  úgy fogalmazott, „A Gyuriékat börtönbe visszaküldeni szándékozó DK-nak pedig üzenem, ha viszont mi leszünk kormányon, akkor a valódi terroristákat küldjük a fegyházba: Gyurcsányékat és antifa barátaikat!” De a megafonos Trombitás Kristóf is egy magyar zászlós emojival reagált a hírre.

Nem véletlen, hogy a Demokratikus Koalíció volt a Mi Hazánk elnökének címzettje,

bár tény, többen vannak azok, akik szerint nagy hiba volt szabadlábra engedni ezt a társaságot. Barkóczi Balázs azt mondta, Orbán Viktor közveszélyes, szélsőjobboldali terroristákat szabadított rá újra Magyarországra – szerinte ugyanis nem vitás, hogy mindez valójában Orbán „parancsára” történt –, de a szóvivő belengette azt is, hogy az új kormány hatalomra kerülése után ez a „banda” visszakerül a börtönbe.

Gréczy Zsolt parlamenti képviselő még egy szexista megjegyzést is megengedett magának, azt írta a Facebook-oldalára, „Amikor két nő – egy elnök és egy miniszter (ez utóbbi Varga Judit, az igazságügyi tárca vezetője – a szerk.) – még ha főnökük parancsára is, de kienged egy terroristát, akkor még jobban látszik, hogy ez az ország súlyos beteg. És mindezt a pápára hivatkozva. Gyalázat!”. NoÁr pedig egészen penetráns módon szólalt meg: „Tehát nemcsak a bíróság, hanem a rendőrség több éves munkáját is telibe szartad, Katalin!”

Csintalant a saját garázsában hagyták helyben

S nagyon megdöbbent a Budaházyék egyik áldozata is, Csintalan Sándor, akit 2007. december 11-én négyen vertek össze az óbudai háza garázsában; a támadást később a magát Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadseregnek nevező szervezet vállalta magára. Az MSZP korábbi ügyvezető alelnöke, aki megmondóemberként ma is rendszeresen szerepel a nyilvánosság előtt úgy fogalmazott, elborzasztotta a döntés, a kegyelem a fasizálódó Magyarország felé vezető újabb szomorú lépés. S kijelentette, egyfajta nemzeti hőst, Robin Hoodot faragnak egy olyan emberből, aki ennek épp az ellenkezőjét érdemelné.

Az, hogy ennyire szélsőséges vélemények alakultak ki a kérdésben, abszolút belefér a demokrácia kereteibe, ennél sokkal nyugtalanítóbb, hogy a magyar igazságszolgáltatás is csak nagyon nehezen tudott megbirkózni a helyzettel. Az persze nehezen vitatható, hogy a hunniások követtek el bűncselekményeket, Csintalan elagyabugyálása mellett például több támadást hajtottak végre közéleti személyiségek ingatlanjainál –

Molotov-koktélokat dobtak Kóka János épülő családi házára –, többször komoly összetűzésbe keveredtek a rendőrökkel. Ám ezekben az ügyekben gyakran homlokegyenest ellenkező ítéletek születtek, hol elmarasztalás, hol felmentés.

Budaházy ellen a kétezres évek közepén eljárás indult például alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt – mondván az akkori hatalmat védő rendőrség ellen küzdő tömeget lelkesítő írást tett közzé. A vádak alól a Fővárosi Bíróság 2009 januárjában felmentette, az ügyészség fellebbezése után a Fővárosi Ítélőtábla új elsőfokú tárgyalást rendelt el, amelynek végén 2009. szeptember 16-án egyéves, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A Kúria 2012. június 26-án azonban bűncselekmény hiányában szintén felmentő ítéletet hozott.

Bajban vannak a bíróságok

De Budaházy mostani ügyével – amelyben végül kegyelmet adott a köztársasági elnök – sem tudott nagyon mit kezdeni a bíróság, ezt bizonyítják az ítéletek különbözősége is, hiszen nem igazán alakult még ki a joggyakorlat a terrorcselekmény elbírálása kapcsán. 2016 nyarán a Fővárosi Törvényszék első fokon 13 év fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabott ki – amelyből feltételesen sem szabadulhatott volna ki – társtettesként elkövetett terrorcselekmény, felbujtóként testi sértés és kényszerítés bűntette miatt, amelyet bűnszervezetben követett el. A védelem felmentésért, az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, 2018 áprilisában a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet súlyos megalapozatlanság és egyéb eljárásjogi hibák miatt hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. 2022. március 16-án újabb elsőfokú ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék, ebben már tizenhét év fegyházra ítélte a férfit.

S ezt követte másfél hónap múlva a kegyelem.

A köztársasági elnök döntésében nyilván az is szerepet játszott, hogy a nemzeti radikalizmus eszméjét sajátos módon képviselő férfi az elmúlt két évtizedben gyakorlatilag végig büntetőeljárás alatt állt, a börtönök és az ingatlana között ingázott, de gyakran otthon is háziőrizetben volt. S Novák Katalin elérkezettnek látta az időt, hogy pontot tegyen az ügy végére, mintegy a társadalmi megbékélés – talán a megbocsátás – jegyében.

Egyébként a köztársasági elnökök átlagban évi legfeljebb egy-két tucat esetben kegyelmeznek meg, de voltak olyan évek, amikor ez a szám a tizet sem érte el. Az összes kérelem 1-2 – olykor kissé több – százalékát bírálják csupán el pozitívan, de volt rá precedens, hogy az egy százalékot sem érte el.

Lelőtte a mostohaapját, megfojtotta a lányát

A kegyelmi döntések általában megosztják a közvéleményt, még ha nem is ilyen mértékben, mint Budaházyék esetében, hiszen olykor előfordul, hogy az elkövető nem lát más kiutat, mint, hogy bűncselekményt követ el, más úgy véli, amit tett, az nem is bűncselekmény. Nagy port vert fel Simek Kitti ügye, a 13 éves lány agyonlőtte az alvó mostohaapját, aki rendszeresen bántalmazta őt és az édesanyját, a gyereket szexuálisan is zaklatta a férfi. Az emberölésért több mint két évre börtönbe kellett volna vonulnia Simek Kittinek, de Mádl Ferenc köztársasági megkönyörült rajta.

1993-ban Binder Györgyi a fürdőkádba fojtotta a 11 éves gyerekét, a kislány ugyanis menthetetlen rákbetegségben szenvedett, elviselhetetlen fájdalmai voltak, ezzel

Az anyát elítélték, első fokon a kétéves börtönbüntetést három időre felfüggesztették, de a másodfok úgy döntött, börtönbe kell vonulnia. Göncz Árpád azonban kegyelmet gyakorolt.

Geréb Ágnest pedig Áder János kímélte meg a szabadságvesztéstől. A szülész-nőgyógyász az otthonszülés apostola, az egyik esetben ikerszülésben segédkezett, de az egyik gyermek holtan jött világra, a másik maradandó egészségkárosodást szenvedett, és fél évvel később meghalt. Ugyanakkor a köztársasági elnök döntése nem terjedt ki a szülésznői foglalkozás gyakorlásától való eltiltásra, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt benyújtott kérelmét is elutasította.

Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner