***
A republikánusok Joe Bidenről szóló népszavazásként állították be a november 8-i félidős kongresszusi választásokat, arra építve, hogy az elnök népszerűsége és alkalmassági indexe rekordalacsony, illetve narratívájuk a gazdaságra koncentrált, hiszen elszabadult az infláció, magasak az adók és a covidválság kezelése sem sikerült a kormányzatnak. A demokraták az abortusz, az egészségügy és a fegyvertartás szigorításának ügyeivel kampányoltak, és láthatóan sikerült megszólítaniuk a női és a fiatal szavazókat.
Általános tendencia, hogy az elnöki ciklus felénél, a félidős választásokon a választók büntetik az elnököt és a kormányzatot, valamiféle ítéletet mondanak a ciklus első felének kormányzati teljesítményéről. Ez történt most is, de az várakozásoktól eltérően nem esett olyan mértékben vissza a Demokrata Párt támogatottsága, mint amilyen rossz Biden kormányzati teljesítményének választói megítélése.
Mekkora mozgástere marad az elnöknek egy várhatóan megosztott Kongresszussal a háta mögött? Milyen stratégiákat vázolhat fel az eredmények ismeretében a két nagy párt a 2024-es elnökválasztásra vonatkozólag? Ki vehet lendületet a 2022-es választói ítéletből: Donald Trump vagy Ron DeSantis a jobboldalin, Joe Biden vagy egy új ember a baloldalon?
A Mandiner Vita két vendége: Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet vezetője és Baranyi Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
Mekkora mozgástere marad Joe Biden elnöknek egy várhatóan megosztott Kongresszussal a háta mögött? Milyen stratégiákat vázolhat fel az eredmények ismeretében a két nagy párt a 2024-es elnökválasztásra vonatkozólag? Ki vehet lendületet a 2022-es választói ítéletből: Donald Trump vagy Ron DeSantis a jobboldalon, Joe Biden vagy egy új ember a baloldalon?
--
Nyitókép: Mandiner