Észt miniszterelnök: Ha Ukrajna elesik, veszélybe kerül egész Európa!
Kaja Kallas szerint Észtországnak esze ágában sincs katonákat küldeni Ukrajnába, de jobb, ha erről Vlagyimir Putyin nem tud biztosat.
Ez olyan mint, amikor filmek alapján képzelik el az emberek a helyzetet. Interjú.
Mennyire nehéz újraindítani az életet az oroszoktól visszaszerzett területeken?
Nagyon nehéz. Először is, fizikailag is nehéz hozzáférni a szóban forgó területekhez. Az első lépés az aknamentesítés volt, ami egy hosszú ideig tartó és komplikált folyamat. Utána fel kell mérni a károkat a megrongálódott épületekben és egészében is. Ehhez kapcsolódik az alapvető szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra - úgy mint iskolák, óvodák, kórházak stb. - épületeinek a renoválása is. Ez nagyon sokba fog kerülni, és egy nagyon összetett probléma egészében, aminek a megoldása hosszú ideig eltarthat.
Az aknamentesítés kapcsán a hírek alapján úgy tűnhet, hogy amikor az oroszok kivonulnak a korábban általuk ellenőrzött ukrán területekről, nem aknázzák alá az épületeket, tankokat, vagy lőszerkészleteket, így elsősorban aknamezők jelenthetnek problémát. Milyen szinten állja meg a helyét ez a nézőpont?
Ez olyan mint, amikor filmek alapján képzelik el az emberek a helyzetet. A valóságban ezek a terroristák mindenhová aknákat és robbanószerkezeteket helyeznek el: az elesett katonák holtteste alá, vagy akár még gyerekjátékokba is. A békés civil lakosság házai is tele vannak ezekkel a robbanószerkezetekkel. Volt egy egészen érdekes eset is, ami, ha jól emlékszem, akkor a kijevi, vagy valamelyik májusban felszabadított régióban történt; az egyik visszatérő lakos például a méhkaptárában talált egy elrejtett robbanószerkezetet. Ezek az etika és morál nélküli emberek, egész egyszerűen terroristák.
Nyitókép: HotNews