Az első Habsburg a magyar trónon – portrénk Albert királyról

2022. augusztus 16. 19:38

Nem az élete és az uralkodása, inkább a halála hagyott nyomot a magyar történelemben: 625 éve született Albert, az első Habsburg, aki magyar király lett 1437 és 1439 között.

2022. augusztus 16. 19:38
null
Kovács Gergő

Nyitókép: Albert király, 16. századi ismeretlen festő műve, részlet (Kunsthistorisches Museum, Bécs)

 

Albert Bécsben született 1397. augusztus 16-án Habsburg IV. Albert, osztrák főherceg és Wittelsbach Johanna bajor hercegnő második gyermekeként. Korán „kezdte”, hiszen hétéves korában, miután apja meghalt, már megörökölte az osztrák hercegséget. Huszonnégy éves korában

feleségül vette Luxemburgi Zsigmond magyar, német és cseh király, sőt, német-római császár lányát,

Erzsébetet.

Nagy hatalmú apósa ezt követően rábízta Morvaországot (1423), így Albert nem úszta meg a husziták elleni háborúskodást, 1435-ben pedig már a magyar Délvidéken harcolt a török ellen.

De hogyan is kerülhetett egy Habsburg magyar trónra? Ebből a szempontból a következő esemény bizonyult döntőnek: Albert apja még 1402-ben (Albert ötéves korában) olyan szerződést kötött Luxemburgi Zsigmonddal, a leendő apóssal, hogy támogatja őt a cseh korona megszerzésére irányuló harcában, ennek fejében

örökös nélküli haláluk esetén kölcsönösen öröklik egymás trónját.

Innentől kezdve leegyszerűsödtek a dolgok: Zsigmondnak nem született fia, ezért 1437-ben, halála előtt Albertet, leánya férjét jelölte meg utódjául.

A korban már nem kifejezetten fiatalnak számító Albertet annak rendje és módja szerint meg is választották magyar királlyá 1437. december 18-án, majd a koronát is a fejére tették a következő év elején: Albert elismerte felesége öröklési jogát, a rendek pedig a saját hozzájárulásukhoz kötötték a német-római császári korona elfogadását, amire Albert ugyancsak rábólintott.

Az új magyar király nem sűrűn járt Magyarországon, csak 1439-ben tért vissza, majd hamarosan meg is halt, de erről kicsit később.

Albert király ábrázolása a Thuróczi-krónikában (1488)

 

Fontos reformnak számított, hogy a magyar, cseh és német király közigazgatási övezetekre osztotta Németországot, hogy megőrizze a békét, és véget kívánt vetni a magánhadviselés jogán alapuló ellenségeskedéseknek is. Aztán, mivel Albertet a katolikus rendek választották cseh uralkodónak, a huszita nemesség viszont Jagelló Kázmér lengyel herceget választotta királlyá, a cseh korona miatt háború tört ki Albert és Kázmér bátyja, III. Ulászló lengyel király között: a lengyel csapatok átmenetileg a Szepességbe is betörtek. A harcokból végül Albert került ki győztesen.

Bár Albert zökkenőmentesen megszerezte a magyar trónt, kompromisszumokat kellett kötnie.

A rendek Albert hatalmának gyengítésére törekedtek, ezért elmondhatjuk, hogy a király nem volt könnyű helyzetben: végül beleegyezett az „ország régi szokásainak helyreállításába”, abba, hogy az országot a világi és egyházi előkelőségekkel egyetértésben kormányozza, és abba is, hogy nemesi felkelést csak akkor rendel el, ha a végek védelmére saját jövedelme nem elegendő, de a nemesek ősi jogaik folytán akkor sem hadakoznak az ország határain kívül.

A rendek ugyanakkor arra is kötelezték Albertet, hogy székhelyét Magyarországon tartsa, nehogy a cseh és német koronák birtokosaként elhanyagolja a hazai ügyeket. Ez nagyjából annyit jelentett, hogy

a magyar rendek nem szerettek volna még egy Zsigmondhoz hasonló, évekig távol levő uralkodót,

hiszen gyarapodásuk alapja az volt, hogy a király személyes környezetében javadalmakat nyerjenek el.

1439 elején, amikor Albert visszatért Budára, már a déli végekre készült, ahol a török sereg Szendrő várára pályázott. A Duna partján álló erődítmény a magyar királyság egyik kapujának számított, ennek ellenére

Albert meglehetősen kis létszámú haddal indult délre, és röviden szólva: elkésett.

Szendrő várát már bevették Murád szultán csapatai, és Albert ugyan arra készült, hogy következő évben visszafoglalja a várat, erre sajnos már nem volt lehetősége.

Hogy miért nem? A történet a következő: a magyar táborban vérhasjárvány tört ki, amelyet a király is elkapott. Albert feloszlatta a sereget, majd a visegrádi palotájába sietett, ahol talán a Bécsből érkező orvosai ápolásának hatására állapota javulni kezdett.

Mivel felesége várandós volt (a későbbi V. László királyunkkal), Albert mindenáron találkozni akart vele, ezért betegen indult Bécsbe: az utat nem élte túl. Az Esztergom és Komárom közti Neszmélyen, szörnyű kínok között hunyt el az első Habsburg származású magyar király 1439 októberében.

Kovács Olivér és Buzás Gergely arról ír Albertről szóló tanulmányukban, hogy bár a király „nem hagyott különösebb nyomot a magyar történelmi hagyományban, halálát mesés formában megőrizte a népi emlékezet.”

Úgy tűnik, ez részben talán

Bonfininek is köszönhető, aki a király betegségét mértéktelen sárgadinnyeevéssel magyarázta.

A neszmélyi hagyomány mindezt azzal egészítette ki, írják, hogy erre a falatozásra egy helyi kútnál került sor, ami egyébként Királykút néven napjainkban országos műemléki védettséget élvez. Szintén ennek a mondának a része, hogy a király szívét a helyi templom kertjében temették el.

A szerzőpáros hangsúlyozza: Albert halálával szétesett a Zsigmond által teremtett magyar-cseh-osztrák egység, az ország pedig az addigi legválságosabb időszakban, a török fenyegetés árnyékában maradt magára.

Luxemburgi Erzsébet magyar királyné és férje Habsburg Albert magyar király (1820-es metszet)

 

Ugyan Albert a testamentuma alapján a bécsi Szent István-székesegyházban akart nyugodni, mégis Székesfehérváron temették el a királyi bazilikában: napjainkra ennek csupán a romjai maradtak meg, helyén alakították ki a Középkori Romkertet és Nemzeti Emlékhelyet.

Kovács Olivér és Buzás Gergely szerint elképzelhető, hogy az idők során áthelyezték Albert király kirabolt koporsóját a megrongált eredeti sírjából a talán épebben megmaradt I. Lajoséba, amit aztán később ugyancsak leromboltak. Hogy valóban Albert földi maradványai voltak-e egy sírban I. Lajos csontjaival, viszonylag egyszerűen igazolható lenne, írják a szerzők, hiszen Albert utószülött fiát, V. Lászlót Prágában temették el, és a földi maradványai a mai napig megvannak: a DNS-vizsgálat pedig igazolhatná közeli rokoni kapcsolatukat.

Csak egy megjegyzés: tizenöt uralkodónk Székesfehérváron nyugvó maradványaira, azok vizsgálatára egyre komolyabb figyelem irányul a Magyarságkutató Intézet jóvoltából. Neparáczki Endre archeogenetikus korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy egyfajta „középkori igazságügyi analízisről” van szó.

„Abban a szerencsétlen helyzetben vagyunk ugyanis, hogy

Kutatói szempontból az archeogenetika tudományának megjelenéséig lehetetlen küldetésnek tűnhetett a maradványok azonosítása. Manapság viszont, ha olyan felmenőkből és leszármazottakból sikerül meghatároznunk DNS-profilt, akikről történeti és egyéb adatok alapján biztosan tudjuk, hogy kik voltak, akkor összevetve velük az osszáriumban nyugvó maradványokat, meg tudjuk határozni pontosan, ki volt az egykor élt egyén” – mondta el a genetikus, ami azt is jelenti, hogy joggal reménykedhetünk királyaink, köztük Albert azonosításában.

*

Felhasznált irodalom:

Kovács Olivér – Buzás Gergely: Albert király temetkezése: egy sírban Nagy Lajossal?

Szent István Király Múzeum honlapja

Így nyomoznak a tudósok Mátyás király után – Neparáczki Endre archeogenetikus a Mandinernek

Wikipédia

MTI

Összesen 79 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Karvaly
2022. augusztus 17. 14:57
Szóval azt mondod, hogy magyar királyi titulus = magyar önazonosság? Azzal együtt, hogy Bécsben született, osztrák apa és bajor anya gyerekeként. A "jobb fejlődés" pontosan azt jelenti, ami le van írva. Persze, ha a szultán parancsolta. Na ez az elfogult hozzáállás.
Alcofrybas
2022. augusztus 17. 10:22
Jól van, azért csak idézzük fel, mire tanít a magyar jog, a magyar történelmi alkotmány, az évezredes magyar szokás, az évezredes magyar történelem, az évezredes magyar hagyomány, és az évezredes magyar gyakorlat! „az AB a döntéseit az alaptörvénnyel, annak preambulumával és a történelmi alkotmánnyal összhangban kell, hogy meghozza, azaz akár a vérszerződésből, az Aranybullából vagy a pragmatica sanctióból is levezetheti azokat.” https://mandiner.hu/cikk/20111013_stupmf_a_verszerzodes_alapjan_is_donthet_az_ab https://mandiner.hu/cikk/20200326_a_jovot_is_formalja_a_magyar_torteneti_alkotmany https://jog.mandiner.hu/cikk/20161214_a_torteneti_alkotmanyunk_is_jogforras_horvath_attila_a_mandinernek Vérszerződés? Pragmatica Sanctio? HOPPÁ! Hűséggel tartozol...! NEKI: https://sport.mandiner.hu/cikk/20211108_folytassa_felseg_avagy_habsburg_ferdinand_a_csucson Miért? MERT: „Az eskü első szakasza így hangzott: Hogy ameddig csak az ő életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük.” Vegyük át együtt! 1) Alkotmány – vérszerződés: a vérszerződésben ivadékokról rendelkeztek, azaz vér szerinti utódokról, leszármazottakról (eleve nőágon eredezteti magát a magYar: Emese a hangsúlyos, ő magyar, nem Ügek, a jöttment ujgur hadvezér); a gyakorlatban ez a szokásjog, és a szokásjog is jog, a sok száz éves szokás pedig annál inkább (hiszen annál többet ér, annál erősebb, minél régibb, mert hozzá „minden szent nevet egy ezredév csatol”), és a gyakorlatban nemcsak fiúágon volt örökösödés, hanem még leányágon is, mégpedig egész történelmünk folyamán kivétel nélkül minden esetben – elfogadták az Árpádok leányivadékaikat is, amikor fiúörököseik már nem voltak; mikor már idegen családokból származtak a magyar királyok, őseink ezek ivadékainak jogát is mindig elismerték és tiszteletben tartották. 2) Hagyomány a gyakorlatban Szóval honfoglaló őseink nemcsak magát Árpádot, hanem Árpád vérét választották vezérlőfejedelmükké. Tehát ivadékait is. Kötelezték magukat arra, hogy fejedelmet mindig Árpád ivadékai közül, Árpád véréből választanak. Idegen eredetű uralkodóházaink is ezen a címen kapták meg a magyar koronát, mert ők csak akkor kerültek sorra, mikor Árpád-fiú már nem volt, ők pedig Árpád lányainak a fiai voltak s mert bizonyára a lány is az apja ivadéka, vére. Habsburg Ferdinánd a magyar Jagelló-király lányát vette el s akkor került a magyar trónra, mikor magyar Jagelló-fiú már nem volt. A Jagellók is úgy kerültek a magyar trónra, hogy Albert magyar királynak akkor már csak lánya volt és e lányt egy Jagelló vette el. Alberttel a Habsburgok is úgy lettek magyar királyok, hogy Zsigmondnak, a Luxemburg-házból való magyar királynak is csak lánya volt s ezt Albert, egy Habsburg vette el. Luxemburgi Zsigmond viszont úgy lett magyar király, hogy az előtte levő Anjou magyar királynak is már csak lánya volt (Mária), s ezt Luxemburgi Zsigmond vette el. Az Anjouk viszont szintén úgy kerültek a magyar trónra, hogy előtte az Árpádok haltak ki, s ezek a magyarrá vált Anjouk egyik Árpádnak a lányától származtak. 3) Származás Ferdinánd azon a címen lett magyar király, amilyen címen az összes addigi király, az egy oláh Hunyadi Mátyást kivéve: az Árpád vére, a honfoglalási vérszerződés címén. Ráadásul Ferdinándnak azt a koronát, mely felesége vére s annak öröksége révén már sok száz éves szokásjog alapján megillette, ezenkívül még egész sereg szerződés is biztosította. Na most: Az összes ma élő Habsburgok nem csak Habsburg Rudolf dédanyjától, Pfullendorfi Idától, hanem feleségétől, Hohenbergi Gertrúdtól is származnak. Mindkét nő külön-külön Árpád-ivadék. Minthogy Hohenbergi Gertrúd, aki Habsburgi Rudolf első felesége volt, s akitől összes gyermekei születtek, szintén Árpád ivadéka, Habsburgi Rudolf gyermekei apai és anyai ágon egyaránt Árpád ivadékai: I. Béla király lánya, Árpád-házi Zsófia az ősanyjuk, aki így az összes ma élő Habsburg ősanyja. Tehát az összes ma élő Habsburg Árpád ivadéka. 4) Fun Fact: A Habsburg-Lothringeneket vagy Habsburg-Lotaringiaiakat csak azért hívjuk Habsburgoknak, és nem Lotaringiaiaknak, mert a Habsburg nevet sokkal fontosabbnak tartjuk a Lotaringiai névnél. Viszont Habsburg Rudolf azért lett Habsburg Rudolf, nem pedig Árpád-házi Rudolf, mert a világtörténelem fontosabbnak tartotta benne a Habsburg leszármazást, mint az árpádit. Mi magyarok azonban természetesen az ellenkező véleményen vagyunk, nekünk az Árpád-ház sokkal fontosabb, mint a Habsburg-ház, s így épp olyan címen nevezetnénk Árpád-házi Rudolfnak, mint amilyen jogcímen Mária-Terézia után is még mindig Habsburgokról beszélünk. 5) Konklúzió: Lehet a Habsburgokat sározni, gyűlölni, kígyót-békát kiabálni, savat köpni rájuk, eltávolítani a szobraikat, csak közben azt is látni kell, hogy ezzel ezredévnyi történelmet tagadunk meg magunktól, egész írott történelmünknek nem csupán ez utóbbi felét, amely nagyszüleinkig tartott, hanem az első felét is. Az őseit az Árpádokig visszavezetni tudó Habsburgokkal – akiknek hatalmi igényeit többek közt olyan uralkodókkal kötött szerződések támasztják alá, mint Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás – áll szemben a kommunista hagyomány és emlékezetkultúra, mint pl. a Rákosi féle Hősök tere.
tevevanegypupu
2022. augusztus 17. 08:12
Hunyadi József: Hollós vitéz c. könyvében ir róla..a köny Hunyadi Jánosról szól mint kitalálhatjuk..persze szépirodalomba illő szubjektiv véleménnyel..
Zolotarjov
2022. augusztus 16. 21:43
Fia V. László fiatal férfiként halt meg akut limfoblasztos leukémiában Prágában. A részletes feljegyzésekből egyértelmű a halál oka..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!