Mosoni vértanú: Steurer József emlékezete

2021. október 26. 19:01

Az ötvenes években számos pap, lelkész vált a terror áldozatává. Írásunkban a 130 éve, 1891. október 24-én született Steurer József mosoni plébánosra emlékezünk, akit az ÁVH hurcolt el és ölt meg.

2021. október 26. 19:01
null

Paár Ádám írása

 

Az antiklerikális Mexikótól a Szovjetunión és csatlósállamain keresztül a náci Németországig számos országban alakult ki szervezett egyházüldözés a 20. században: ennek következtében rengeteg papot öltek meg, végeztek ki, vagy börtönöztek be, vagy tiltottak el hivatásától.

Magyarországon a katolikus papok és protestáns lelkipásztorok a Rákosi-korszakban és a Kádár-rendszer elején szenvedték el a legnagyobb egyházüldöztetést. Utalhatunk olyanokra, mint a kivégzett Gulyás Lajos levéli református lelkipásztor vagy a brutálisan meggyilkolt, 2017-ben boldogok sorába emelt Brenner János rábakethelyi káplán. Hasonlóan tragikus sorsa volt Steurer József mosoni plébánosnak, akit háromszorosan is gyanakvás övezett a kommunista párt részéről:

mint papot, mint paraszti származásút, és végül, mint a sztereotip módon jobboldalinak tekintett északnyugat-magyarországi régió szülöttét. 

Steurer József a mosoni Féltoronyban született, Habsburg-Tescheni Frigyes főherceg birodalmában, egy német nemzetiségű parasztcsaládban. A mély római katolikus vallásosság jellemezte a régiót, ezért nem csodálható hogy a fiatal József elhivatottságot érzett a papi pálya iránt. Teológiai tanulmányait Győrben végezte, abban az iparvárosban, ahol 1898-ban megalakult az ország első katolikus munkásegylete, a nagyhírű Giesswein Sándor kanonok kezdeményezésére, és a XIII. Leó pápa által kibocsátott Rerum novarum enciklika szellemében. Győr nagyipari arculatával, a régió és a Dunántúl minden tájáról érkezett munkásságával ideális terepet jelentett a szociáldemokráciával rivalizáló, de egyúttal a kapitalizmus hibáira is választ és gyógyírt kereső keresztény inspirációjú munkáspolitika számára. Steurer Józsefnek tehát volt alkalma elmélyíteni a szociális érzékenységet. 1914-16-ban önkéntes kórházi szolgálatot vállalt.

A fiatal pap Mosonban, majd Magyaróváron végezte a szolgálatait (ekkoriban a két községet még nem egyesítették). Mint ekkoriban a plébánosok, Steurer is rengeteg szervezeti feladatot látott el, számos civil testületben tevékenykedett. Megszervezte a Magyaróvári Torna Egyletet és a Szívgárdát, valamint szervezte a Hildegardeum nevű egyházi óvodát és leánynevelő intézetet. 1927-ben áthelyezték Hegyeshalomba plébánosnak. Itt sem maradt tétlen: megalapította az iparostanonc-iskolát. 1939-ben került vissza Magyaróvárra, pontosabban Mosonmagyaróvárra, hiszen ebben az évben egyesítették a két települést. Az új várost az északnyugati határszél kulturális és gazdasági centrumának tekintették, aminek lesz még szerepe Steurer életében. Ugyanis a kommunista hatalom idején Rákosiék nem titkolták, hogy Győr-Moson és Sopron megyét tekintik a „legbűnösebb” megyének: a római katolikus egyház szocializációjával, tudatformáló hatásával, valamint a nagyrészt német nemzetiségű parasztsággal még az átlagosnál is nehezebb feladatnak tűnt a térség politikai átformálása. 

A II. világháború alatt Steurer gondoskodott a hadiözvegyekről és árvákról,

valamint 1944-ben élelmiszert és gyógyszert vitt a mosoni gettóba, és üldözötteket rejtegetett a házában. Amint egyik üldöztetés megszűnt, következett a másik. 1946-ban ugyanúgy kiállt a németek kitelepítése ellen. Steurer maga is rákerülhetett volna a kitelepítettek listájára, ám az előzmények tekintetében, mivel szemben állt a náci Németországgal és a Volksbunddal, ez még abban a politikai helyzetben sem lehetett reális.

Az ÁVH rendszeresen zaklatta a bátor, szókimondó papot. Többen tanácsolták neki, hogy emigráljon, ám hű papként nem akarta elhagyni híveit – hiszen éppen az volt a megfélemlítés célja, hogy a közösség szétessen (a kommunista hatalom egy sort alaposan megtanult, mi több, alkalmazott a Szentírásból: „verd meg a pásztort, és a nyáj szétszéled”).

1953. november 19-én az ávósok ismeretlen helyre hurcolták el.

A hosszú kínzásokat jellemzi, hogy később még a paptársa sem ismert rá a holttestére. Földi maradványait a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájában helyezték nyugalomra, majd innen átszállították a mosonmagyaróvári temetőbe. 2010 óta emlékereszt őrzi emlékét az utcában, amely nevét viseli.

Steurer József szilárdan ragaszkodott elveihez, nem hagyta magára közösségét. A korszakban a katolikus papok, integratív szerepet játszottak a különböző civil egyletekben, testületekben, tevékeny iskola- és óvodaszervezők, önkormányzati tagok, egyleti vezetők voltak. Steurer is ezt a magatartást képviselte. Embersége és az üldözöttekért való kiállása példamutató korunkban is. 

Nyitókép: Magyar Kurír / Nepomuki Szent János-plébánia, Mosonmagyaróvár

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Alcofrybas
2021. október 27. 08:32
Kéne erről egy film. Hogy a buggyant katkók hogyan ölelték a keblükre és melengették az SZDSZ sarjainak nemzőit a keblükön. Lehetne a címe: ElkXrtuk vagy ElbXsztuk vagy valami ilyesmi.
Alcofrybas
2021. október 27. 08:28
„1944-ben élelmiszert és gyógyszert vitt a mosoni gettóba” Hányszor olvastam már ezt! Ez amolyan toposz. A pap zsidót ment, mert az embert látja, felebarátot, aztán jön egy vérszomjas, bosszúálló zsidó, megkínozza, megöli a papot. Szüzsé. Általánosságban: Régi magyar szólások és közmondások https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Szolasok-regi-magyar-szolasok-es-kozmondasok-1/erdelyi-janos-magyar-kozmondasok-konyve-2E62/k-3E54/4488-kigyot-melenget-kebeleben-3FFB/ Egyénenként vizsgálva meg ki tudja? „A politikai rendőrség, a későbbi ÁVO (Államvédelmi Osztály) és jogutódja, az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) első tagjai kivétel nélkül korábbi áldozatok, zsidó munkaszolgálatosok voltak...” - UNGVÁRY Krisztián: A pártmúzeum. Népszabadság, 2003. július 5. szombat (61. évfolyam, 151-177. szám) 2003-07-05 / 155. szám https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszabadsag_2003_07/?query=a%20p%C3%A1rtm%C3%BAzeum%20n%C3%A9pszabads%C3%A1g&pg=115&layout=s Mik voltak a felvételi kritériumok? ZSIDÓNAK KELLETT LENNI. Ez volt az alap. Lásd még: Heller Ágnes: Bicikliző majom. Idővel felmerült az igény a higításra. Az eredmény kérdőjeles. „Péter Gábor a „cionizmus” elleni harc leágazásaként azt szerette volna, hogy kikopjanak a zsidó származásúak –” https://mandiner.hu/cikk/20121213_muller_rolf_kik_voltak_valojaban_az_avh_sok
Krupp Skya
2021. október 27. 06:37
Kuncze Gábor írásban adta hogy az ÁVH-nál ilyenek nem történtek és nem azért mert az SZDSZ-t az ÁVH-s gyerekek hozták létre. Vagy mégis?
Emery4919
2021. október 26. 22:02
Na, erről írjál perintfalvi!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!