Vakcinaverseny: mögöttünk kullog az EU

Konopás Noémi és Veczán Zoltán cikke

Nagyon jól haladunk a lakosság koronavírus elleni immunizálásával: hétfő reggelre a beoltottak száma elérte a 4 305 775 főt, közülük 2 503 575 fő már a második oltását is megkapta. Ezzel az oltási tempóval pedig már nemcsak Európát, hanem a törpeállamokat és Mongóliát leszámítva –

– vette észre múlt héten az Index. Az ourworldindata.org május 4-i adatai szerint hazánkban egyhetes átlagban egy nap száz lakosból 1,22 kapta már meg a koronavírus elleni védőoltást. Magyarországot csak Mongólia és San Marino előzte meg sebességben, előbbi a százból 2,85-tel, utóbbi pedig 1,35-tel – értelemszerűen egy kisebb lakosságú országban könnyebb megszervezni az oltást (Mongólia lakossága harmada a magyarnak, San Marinoé meg összesen nincs akkora, mint Mosonmagyaróváré). 

Mi a helyzet európai viszonylatban?

A félmillió lakosú Málta mellett továbbra is tartjuk vezető helyünket az uniós lista élén is a lakosság átoltottságában. A szigetország a jelenlegi legfrissebb (május 5.) adatok szerint 55,8 százalékkal vezeti a sort, vagyis a dél-európai törpeállamban több, mint minden második lakos megkapta már az első dózist az oltóanyagból. Magyarország esetében ez az arány meghaladja a 44 százalékot. Ez pedig valóban nem kis teljesítmény, tekintve, hogy az uniós átlag mindössze 27,77 százalék. Az uniós átlagnál olyan országok teljesítettek rosszabbul, mint például Csehország, Szlovákia, Olaszország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Litvánia vagy Bulgária. 

Az érkezett vakcinák száma kapcsán az elmúlt hónapokat a Pfizer és a Sinopharm versengése jellemezte hazánkban, egészen péntekig ebben – 2,9 millió adaggal – a Pfizer (melynek fejlesztésében részt vett ugyanaz a kínai cég, amely a Sinopharmban is benne van) vezetett a 2,1 millió kínai vakcinával szemben. Azonban utóbbi mellé szombaton további 1,2 millió érkezett,

– a megrendelt dózisok tekintetében mindenképpen, hiszen az uniós beszerzésből hazánk 24 millió adagot várt, amelynek ötöde sem érkezett meg a négy gyártótól (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen), ez valamelyest visszaigazolja a mennyiségi aggályokat,a melyek miatt a kormány az oltások felgyorsítása érdekében az ősz és a tél folyamán 7 millió adag orosz és kínai vakcinát is megrendelt; ez utóbbiaknak viszont a kétharmada már meg is érkezett, az 5 millió Sinopharmból 3,3, a 2 millió Szputnyikból csaknem az összes, 1,8 millió.

„Keleti” vakcinák nélkül csaknem 40 százalékkal kevesebben lennének beoltva

Egyértelmű szerepe van a „keleti” oltóanyagoknak abban, hogy világverők vagyunk a covid-vakcinák beadásában. Hazánkban több mint 2,7 millió dózisnyi Sinopharm vagy Szputnyik oltóanyagot adtak be eddig – becslésünk szerint körülbelül egymillióan közülük már a második adagot is megkaphatták (mivel külön adat nincsen arra vonatkozólag, hogy az egyes oltástípusok közül hogyan aránylanak egymáshoz a beadott első és második dózisok, ezért erre a Sinopharm és a Sputnyik esetében az összes beadott oltás első és második dózisának arányából következtettünk). Egyébként a kínai oltással kapcsolatosan mérföldkő, hogy megadta az engedélyt a WHO a Sinopharm-vakcinának.

Azaz, ha nem lennének a „keleti” vakcinák, akkor számításaink szerint a mostani 4,3 milliós beoltottszám jóval kevesebb, alig 2,6 millió lenne;

Ezzel számolva mindössze 27 százalék lenne az átoltottság aránya, a mostani 44 százalék helyett, amivel az uniós dobogóról az átlag szintjére csúsznánk. 

Eddig az oltási tempó is maximumra volt járatva, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti bejelentése szerint a korábbi négy hét alatt közel kétmillió első oltást adtak be Magyarországon. Ez az április 8-i és a május 6-i adatok alapján, számításaink szerint erős kerekítés, de így több mint másfél millió (1 millió 540 ezer) első adaggal oltott embert jelent. Vagyis naponta 55 ezer embert oltottak be első dózissal, aminek az is oka lehet, hogy – mint a számokból látható –

hiszen ugyanekkor csaknem ugyanennyi, 1 millió 237 ezer második adagot is beadtak (ami ugyancsak érthető, hiszen számos oltóanyagnál szűkre szabott idő áll rendelkezésre az elsőhöz képest a második dózis beadására, ami a teljes védettséget jelenti az első dózissal megkapott részlegeshez képest). Az oltás dinamizmusára jellemző sajátosság, hogy általában hétfőn visszaesik a beadott vakcinák száma (ilyenkor adminisztrálják le a hézagosabb hétvégi oltásokat), hét közepére lendül be.

Több vakcina, mint regisztrált

Vakcina van tehát bőven, a tempó is jól halad, most már csak regisztráltak kellenek még. Előállt ugyanis az a helyzet, hogy már bőven több oltóanyag áll rendelkezésre, mint amennyien eddig regisztráltak oltásra, az utánpótlás pedig folyamatos, ebből pedig az következik, hogy a második dózisok kifutásával további oltástempó szűk keresztmetszete egyértelműen a regisztráltak száma lesz. Hétfői adatok szerint 4,8 millióan iratkoztak fel vakcinára;

a várakozók száma félmillióra csökkent.

Ezt a kormányzati kommunikációból is kihallani, Müller Cecília tisztifőorvos még pénteken azt mondta, hogy „az oltásra jelentkezés nem egyenletes, de folyamatos”, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján a 16-18 éveseket biztatta oltásra ekképp: „Ne feledjétek! No vakcina, no party!”, utalva arra, hogy az oltással lehet védettségi igazolványt szerezni, ami pedig felment bizonyos korlátozások alól. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a személyes felelősség fontosságát hangsúlyozva biztatott mindenkit a koronavírus elleni védőoltásra vasárnap közösségi oldalán. „Magyarországon most jött el az a pillanat, amikor mindenki maga döntheti el, kéri-e a vakcinát, és az oltás lehetőségével élve biztosítja immunitását, vagy saját felelősségre vállalja a fertőzés kockázatát” – emelte ki.

Visszaesett az oltási kedv

Az új regisztrálók száma egyébként csak április vége felé kezdett megtorpanni; kérdés, hogy mennyi még a „tartalék” a lakosságban. Ha a hozzáállást nézzük, a tendencia alapvetően jó: a KSH mérése szerint az április 19-ével kezdődő hétig folyamatosan növekedett maga az oltási hajlandóság a lakosság körében, visszaszorult a korábbi oltásszkeptikus attitűd. Míg a felmérés első hetében – a tavaly november 30-ával kezdődő héten – a válaszadók kevesebb mint 15 százaléka volt biztos benne, hogy beoltatná magát, addig a mérés huszonegyedik hetében – az idén április 19-ével kezdődő héten – már a megkérdezettek több mint 64,8 százaléka (beleszámítva azokat is, akik legalább már az első oltást megkapták). Ez a szám a KSH mérése szerint

akkorra csak a megkérdezettek 64,2 százaléka válaszolt egyértelmű igennel arra a kérdésre, hogy tervezi-e beoltatni magát. A bizonytalanokkal kiegészülve ez az arány a felmérés utolsó hetében 78,8, míg az azt megelőző héten 79,5 volt. 

A fiatalok és az alacsonyabb iskolai végzettségűek a legelutasítóbbak, a 15-29 éves korosztályból csak kevesebb, mint minden második (46,1 százalék) élne az immunizálással. Hasonló az arány a legfeljebb alapfokot végzettek körében, ott 48,1 százalék. A felmérés szerint egyébként az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja. Az eddig vakcinára feliratkozókkal 48,4 százalékos átoltottság érhető el, a KSH mérése szerint az oltakozási plafon 67 százalék körül van. Az egyszer beoltottak számának elmúlt hétnapos trendje alapján a vágyott hetvenszázalékos átoltottság nagyjából augusztus közepére érhető el. 

Magyarország az egyik első olyan ország az Európai Unióban, ahol az oltási program már annyira előrehaladott, hogy megkezdhetik a 16-18 évesek oltását is.

ez a korosztályba tartozók körében 40 százalékos arányt jelent. Ahhoz, hogy ez a korosztály online tudjon időpontot foglalni is szükség van a vakcinára való feliratkozásra. 

Így motiválnak más országokban oltásra

Az országok vezetői egyébként különbözőképpen igyekeznek az oltóanyag felvételére motiválni, Szerbiában például 25 euró (9300 forint) értékű pénzjutalomban részesülnek azok, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen. Hazánkban a Momentum ennél sokkal bőkezűbb (és ilyen módon költségesebb) dotálás ötletét vetette fel, szerintük 100 ezer forintot kellene adni azoknak, akik beoltatják magukat – de ennek finanszírozhatatlansága és számos más probléma miatt a javaslat maradt csak egy nagy elérésű Facebook-poszt. A szerb jutalom kapcsán egyébként a Kormányinfón Gulyás Gergelyt is kérdezték, aki azt mondta, Magyarországon a kormány nem tervez ilyesmit. 

Franciaországban – ahol még csak a legalább ötvenévesek jogosultak oltásra – is igyekeznek magasabb sebességre kapcsolni a vakcinakampányt. Emmanuel Macron a múlt héten bejelentette, hogy a nap végén megmaradó adagokat május 12-től korhatár nélkül bárki igényelheti. Szlovákia is igyekszik, náluk azt is beoltják, aki elkísér egy nyugdíjast, ám annak is feltétele a regisztráció, és a kísérőnek legalább 18 évesnek kell lennie, és ugyanolyan vakcinát kap, mint az a nyugdíjas, akit elkísér. Romániában pedig múlt hét szombattól előjegyzés nélkül is megkaphatják az igénylők a koronavírus elleni vakcinát bármely oltóközpontban, ehhez csak a személyi igazolványukat kell felmutatniuk.