Debrecenben tüntet anyák napján Magyar Péter – övcsatos plakátokkal várták a helyiek
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
Világszerte egyre nagyobb gondot okoz az egészséges ivóvíz hiánya. Hazánk ugyan szerencsés helyzetben van ezzel kapcsolatban, de nálunk is probléma az antibiotikum maradványok megjelenése a vízben. Az Inforádió információja szerint viszont az MTA egyik kutatóközpontjának munkatársai most megtalálták azt a módszert, amellyel kiszűrhetőek ezek a maradványok.
„Rengeteg gyógyszert szedünk, aminek egy része a kiválasztás során a vizelettel távozik a szervezetünkből. A szennyvízbe kerülnek, ahol komoly problémát jelentenek, hiszen a szennyvíztelepek a hagyományos technológiákkal nem tudják ezeket a szennyezéseket eliminálni.
Így visszakerülhetnek az ivóvizeinkbe, amivel saját magunkat és a környezetünket is mérgezzük” – ismertette a problémát Szabó László, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Energia- és Környezetbiztonsági Intézet Sugárkémiai Laboratóriumának tudományos munkatársa..
Elmondta, hogy az antibiotikum-maradványok a szennyvizekben azért veszélyesek, mert elősegítik az antibiotikum-rezisztens törzsek kialakulását, így ha gyógyszert kell szednünk, az nem lesz olyan hatékony a baktériumokkal szemben. Az antibiotikum-maradványok egy része egy bizonyos hatásfokig kiszűrhető, ám az is komoly problémát jelent, ha nagyon alacsony koncentrációban marad az ivóvízben – tette hozzá a kutató.
„Ionizáló sugárzással próbáljuk ezeket a szerves szennyezőket eltávolítani, aminek során a vízből olyan reaktív ágenseket készítünk, amelyek képesek lebontani a szennyezőket” – ismertette Szabó László, aki szerint ez nagyon hatékony eljárásnak számít.
A technológiának számos alkalmazása létezik: Koreában például működik olyan szennyvíztisztító telep, ahol elektrongyorsítót alkalmaznak – mondta a kutató, aki szerint ez a technológia más eljárásokhoz képest elég egyszerű: gyakorlatilag csak az elektrongyorsító szükséges a folyamatos alkalmazáshoz.
„Maga a berendezés drága, de ha megfelelően beállítjuk a dózist, akkor rentábilis technológia lehet” – fogalmazott az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Energia– és Környezetbiztonsági Intézet Sugárkémiai Laboratóriumának tudományos munkatársa.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta