Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Hirdetőtáblán kérte számon a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblákat Landman Gábor hollandiai vállalkozó és nyelvi jogi aktivista Emil Boc polgármestertől, a hirdető cég azonban levette a plakátot. Landman szerint a reklámcégre nyomást gyakoroltak, és mivel a cég nem akart ebbe az ügybe belekeveredni, inkább levette a plakátot.
A hirdetőtáblát üzemeltető reklámcég vette le hétfőn a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblákat számon kérő, múlt hét végén kitett óriásplakátot – közölte szerdán a Főtér.ro portál.
A portálnak Landman Gábor hollandiai vállalkozó és nyelvi jogi aktivista elmondta, a hirdető cég a reklámtörvénynek arra a kitételére hivatkozott, mely szerint tilos az olyan reklámanyagok elhelyezése, amelyek formájukban, tartalmukban, méretükben és színükben összetéveszthetők a közúti közlekedési vagy tájékoztató táblákkal, vagy eltakarják azokat.
Landman Gábor az E60-as európai útnak a kolozsvári agglomerációba bevezető szakasza mellett bérelt hirdetőtáblán angol nyelven szólította meg Emil Bocot, Kolozsvár polgármesterét a következő szöveggel: Boc úr! A cégemnek Schengen kell, nem sovinizmus! A felirat hátterében egy háromnyelvű kolozsvári helységnévtábla szerepelt, és a vállalkozó tanácsadó cégének az internetes címe.
A cég nem akart ebbe az ügybe belekeveredni, inkább levette a plakátot
A hollandiai vállalkozó a kolozsvári portálnak nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta, hogy a reklámcégre nyomást gyakoroltak, és mivel a cég nem akart ebbe az ügybe belekeveredni, inkább levette a plakátot.
A Kolozs megyei törvényszék a Landman Gábor által vezetett hollandiai alapítvány keresete nyomán 2014-ben arra kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy helyezzen ki magyar nyelvű helységnévtáblákat is Kolozsvár bejárataihoz. Az ítélet ellen a polgármester fellebbezett, a másodfokon eljáró táblabíróság pedig úgy ítélte meg, hogy a holland alapítvány nem jogosult a kolozsvári magyarok nevében pereskedni.
A holland alapítvány jogi képviseletét ellátó jogászokból 2015-ben alakult és Kolozsváron bejegyzett Minority Rights Egyesület újabb keresetet nyújtott be a helységnévtáblák ügyében. A kolozsvári magyarok igényének bizonyításául a felperes egyesület mellett mintegy 2500 kolozsvári polgár kérvényezte a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, és miután elutasító választ kaptak, közülük 403-an nyújtottak be a felperes egyesület melletti támogatói keresetet a törvényszéken. Az ügy tárgyalása folyamatban van.