Nemzetközi konferenciával, kiállítással és koncerttel emlékeznek meg a magyarországi görögkatolikus egyház hivatalos bejegyzésének 100. évfordulójáról a Római Magyar Akadémián csütörtökön.
Mint arra Terdik Sebestyén, az akadémia kulturális referense, a rendezvény egyik szervezője rámutatott, Magyarországon egyszerre van jelen a kereszténység nyugati és keleti hagyománya. A bizánci egyház jelenléte Szent István, az államalapítás kora óta dokumentált tény. 1912-ben hajdúdorogi zarándokok elérték a pápánál, hogy a magyar ajkú bizánci katolikusok önálló egyházmegyét alapítsanak. X. Piusz pápa a Christifidelis graeci kezdetű bullával kanonizálta az önálló egyházmegye létjogosultságát.
Ekkor született a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye, majd a Miskolci Apostoli Exarchátus, hozzájuk ma körülbelül 300 ezer hívő tartozik és ezzel a bizánci hagyomány legnagyobb magyarországi képviselőinek számítanak. Terdik Sebestyén kifejtette, hogy az önálló egyházmegyei státus megszerzését a 19. századi magyar politika akadályozta, mert a görögkatolikusok a magyar liturgiai nyelvet használták, holott a hatalom kisebbségként kezelte őket.
Az olasz nyelvű nemzetközi konferencián az előadók azt vizsgálják, hogy milyen politikai és kulturális erőviszonyok indították 1912-ben I. Ferenc József császárt, az Osztrák-Magyar Monarchia fejét és X. Piusz pápát az első magyar bizánci rítusú egyházmegye megalapítására – mondta a kulturális referens az MTI-nek.
Előadást tart Andreas Gottsmann neves vallástörténész Bécsből, a magyar gyökerű Spannenberg Norbert, a monarchia népeinek kutatója Lipcséből, Véghseő Tamás vallástörténész, a nyíregyházi Görögkeleti Teológiai Főiskola rektora, Ovidiu Horea Pop történész, nagyváradi pap és Terdik Szilveszter művészettörténész a budapesti Iparművészeti Múzeumból.
Este Liturgia és művészet – Mai magyar ikonok címmel kiállítás nyílik az akadémián mintegy 100 ikonból és liturgikus tárgyból. A tárgyak nagy része a Hajdúdorogi Egyházmegye templomaiból származik és az utolsó 30-40 évben készült, az ikonokat fatáblára festették és magyar vonatkozású ábrázolások is vannak köztük, mint például a boldoggá avatott Romzsa Tódor görögkeleti püspök. A tárlat kurátora Terdik Szilveszter.
A nap zárásaként Musica Sacra Bizantina címmel a Szent Efrém Férfikar ad koncertet Bubnó Tamás vezényletével a Római Magyar Akadémián. A férfikar egy nappal később, péntek este a római Szent Atanáz-templomban lép fel – tette hozzá a kulturális referens.
Szentendrén március 1-jén bontott zászlót a Szentendre Összeköt Mozgalom, amely Petricskó Zoltánt indítja polgármesterjelöltként a Pest vármegyei városban a 2024-es önkormányzati választáson. Azonban a város ellenzéki vezetője sem a Szentendre név használatához, sem Isten bárányának ábrázolásához nem járult hozzá. Összeállításunk.
Új vállalkozásfejlesztési központ segíti a hátrányos helyzetűeket.
A kormánykritikus teológus szerint „ha valaki Messiásnak tekinthető ebben az országban, az Iványi Gábor”.
„Ha választanom kéne a kereszténység és az iszlám között, minden egyes alkalommal a kereszténységet választanám” – mondta Richard Dawkins.
Boldogok a békességre igyekezők, akik nem panelproliznak a cikkekben és nem mocskolódnak a fórumokon – hanem elmondják, mi lenne a helyes. Böjtös Gábor írása.
Talán rég vártuk már ennyire a húsvétot. Feje tetejére állt a hazai közélet, jó lesz megpihenni.
A 90 kilogrammosok között versenyző magyar cselgáncsos azeri ellenfelétől kapott ki a zágrábi olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokságon.
Az Abramsokból ötöt már kilőttek, pedig ezek a páncélosok úgy érkeztek meg Ukrajnába, hogy segítségükkel fordulatot lehet elérni a háborúban.
