Az ENSZ nem beszélt Székelyföldről

Az ENSZ genfi rasszizmusellenes értekezletén három romániai magyar civil szerveződés árnyékjelentéssel próbálta a világszervezet figyelmét felhívni az erdélyi magyarság problémáira. A román kormány ugyanakkor egy, a cigányság gondjaira fókuszáló jelentést nyújtott be, és az országjelentést követő kérdések is ezt firtatták.

Ezen szempontok miatt a Transindex szerint az árnyékjelentés aligha válhat fontos mérföldkővé az autonómiatörekvések történetében. A dokumentumot, mely a kollektív kisebbségi jogok hiányát mutatja be, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület közösen hozták létre.

A szervezetek szerint a román állam monopóliumot gyakorol az ottani magyarok legértékesebb javaira, a természeti kincsekre. Ezáltal a székelyföldi magyarság kiszolgáltatottabbá válik, veszélybe kerül identitása. A civilek célja egy Dél-Tirol típusú autonómia kivívása. Képviselőjük, Heintz Péter szerint ez nem az ENSZ dolga, viszont a kisebbségi jogok is érintik a faji diszkrimináció témáját.