Az Európai Parlament jelentése politikai dokumentum, ott szakmai érveknek nincs helyük – mondja Koltay András. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökével irányított vizsgálódásról, az online platformokon torzuló nyilvánosságról és a hagyományos értékrend elleni támadásokról beszélgettünk.
Baranya Róbert interjúja a Mandiner hetilapban
Vihart kavart az a néhány hete a Népszavában megjelent hír, miszerint novemberben összeveszett az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának delegációjával, és megkérte, hogy ne jöjjön újra Magyarországra. Ön ezt tagadta, egyúttal jelezte, hogy hivatalosan még meg sem kapták a jelentést.
Szívesen megismernénk a jelentés tartalmát, azonban mint érintett szerv nem kaptunk róla hivatalos értesítést, csak újságcikkekben megjelent információkat olvashattunk. Minden illúzió nélkül mondom, szívesen vennénk, ha a tények mentén párbeszéd alakulhatna ki a hozzánk látogató nemzetközi szervezetekkel. Ha majd hozzánk is eljut a jelentés, szívesen kifejtjük róla az álláspontunkat.
Mindig szoktak reagálni?
Tizenkettedik éve az a gyakorlatunk, hogy aki bekopogtat hozzánk, azzal leülünk beszélgetni. Érdemi és értelmes vitáknak mindig teret adunk, szakmai konferenciákat is rendezünk ebből a célból. Azonban az Európai Parlament jelentése politikai dokumentum, ott szakmai érveknek nincs helyük. Mégsem adjuk fel. Ettől a delegációtól is úgy búcsúztunk el, hogy várjuk vissza. Azt szeretnénk, hogy a médiával kapcsolatos kérdésekről árnyaltabban, nem a szlogenek szintjén beszélgessünk. A sajtószabadság ugyanis elsősorban kulturális jelenség, minden nemzet más módon vívta ki magának. A média pluralizmusa és függetlensége nem sajátos közép-európai ügy, a nyugat-európai államok is hosszú évszázadok óta küzdenek érte.
A Népszava írása szerint a küldöttség a magyar médiateret vizsgálva feszült, átpolitizált munkakörnyezetről számolt be, amelyben gyakori az öncenzúra.
Az ilyen jelentésekhez a vizsgálati módszer jellemzően sántít:
Azt nyilván nem tehetik meg, hogy állami szereplőkhöz nem mennek el, de rajtuk kívül kizárólag a kormányzattal szemben álló médiumok vagy civil szervezetek képviselői a tárgyalópartnerek. Furcsa, hogy a médiapluralizmus vagy a média függetlenségének kérdését kívánják tárgyalni, ám széles körű véleményekre nem kíváncsiak.
A Mathias Corvinus Collegium eseményén a szakértők felvázolták Magyarország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásának előnyeit, hátrányait, jövőképét, valamint elemezték a keleti nyitás stratégiájának fontosságát is.
A felszín alatt az európai társadalmak zöme fortyog. Hogy ez elég lesz-e az újjászületéshez? Visszaállítható-e az európai értékek fénye? Június 9-e után kiderül! Krupincza Mariann írása.
A lengyel kormányfő szerint a lapunknak nyilatkozó Mateusz Morawiecki „hasznos idióta”.
Fontos mutatóban teljesítünk ötször jobban.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Hiába ígérte meg, semmi nem valósult meg a budapesti bérlakásépítési programból.
Nem nehéz megjósolni: a Bayer Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
