A GDP és társai fontos mérőszámok, de kizárólag száraz pénzügyi mutatók, és adott esetben meglehetősen torz képet adhatnak egy ország, egy társadalom tényleges jólétéről. A Makronóm Intézet ezért új, adat- és értékalapú gazdasági mutatót dolgozott ki harmonikus növekedési index néven.
Halaska Gábor írása a Mandiner hetilapban
Ilyenkor, év elején érdemes hosszabb távú trendekre kitekinteni: honnan hová jutottunk el, és az anyagi jólétünk elmúlt évtizedbeli növekedésének milyen hozadékai vannak a társadalom számára? Milyen – nem csak anyagi – erőkkel felvértezve megyünk a következő évek várható nehézségei elé mint társadalom és nemzet? A válaszokhoz a harmonikus növekedési index nyújt segítséget.
Érdemes felidézni, hogy 2010 és 2021 között
és a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó érték is a kétszeresére nőtt. A kedvező adatok mögött egy mélyebb, a nemzet hosszú távú fennmaradását támogató átrendeződés is kirajzolódik: egy társadalmi fejlődési trend, a munka- és tudásalapú társadalom építése, törekvés a demográfiai fordulatra. A Makronóm Intézet azért alkotta meg a harmonikus növekedési indexet (HNI), hogy az anyagi dimenziókon túlmutató,
A gazdasági versenyképességgel és fenntarthatósággal foglalkozó legújabb elméletek az inkluzív növekedés fogalmát igyekeznek középpontba állítani, ilyen például a Világgazdasági Fórum (WEF) inkluzív fejlődési indexe. „Meglátásunk szerint ezek a mérőszámok túlhangsúlyozzák a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését, és elhanyagolják a környezeti és demográfiai fenntarthatóság számos szempontját. Az inkluzív növekedés lényege, hogy ne csak a társadalom legtehetősebb rétegei részesüljenek egy-egy ország gazdasági fejlődéséből” – magyarázza kérdésünkre Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője. A harmonikus növekedési index ezért továbbmegy az inkluzív növekedés fogalmán, azonosíthatóvá teszi az adott gazdaság számára kiemelendő, fejlesztendő területeket, hogy a jelen társadalma és a jövő generációja stabil és magas színvonalú gazdasági, környezeti és társadalmi lehetőségekhez juthasson. Magyarán azonosítani kell azokat a területeket, amitől valóban előrébb léphetünk az egész társadalom, a nemzet javára. „A versenyképességi indexek és rangsorok másik jellemző hiányossága, hogy a véleményindikátorok felülreprezentáltsága manipulációra ad lehetőséget, gondoljunk csak a Világbank Doing Business rangsora körül kialakult botrányra” – teszi hozzá a makroelemzési vezető. A harmonikus növekedési index azért is alkalmas az országok fenntartható, egyensúlyi növekedését mérő, hiteles mutatószámként való összehasonlításra, mert a szakértők szubjektív értékelése helyett komplexebb, többváltozós adatelemzési módszerre hivatkozva kombinálja a bevont változókat.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Az amerikai hírszerzés szerint habár az orosz elnök megtehette volna, de nem volt érdekében, hogy éppen a választások előtt ölesse meg a nyugatbarát aktivistát.
Egy pince födéme nem bírta a 3,5 tonnás súlyt a VII. Kerületben.
