A 2010 után többszörösére növelt keretből külhoni identitásmegőrző intézményeket és programokat, a gazdaság fejlesztését és az oktatást is támogatják.
2022. február 20. 11:25
p
0
0
0
Mentés
Az állampolgársági törvény 2010-es módosításának, a 2011-ben elfogadott Alaptörvénynek és választási törvénynek köszönhetően 2022-ben harmadjára vehetnek részt a szomszédos államokban és a diaszpórában élő magyarok az anyaországi választáson. A törvényi keret létrehozása egyrészt azt a célt szolgálta, hogy az állam közjogilag integrálja a külhoni magyarságot a magyar politikai közösségbe, másrészt hogy a magyarországi pártok és a mindenkori kormány – alkotmányos kötelességként, az Alaptörvény D) cikkének értelmében – a határon túli magyar közösségek érdekében is politizáljon.
A külhoni magyarság helyzete az adott állam kisebbségpolitikájától, az adott közösség önszerveződési képességétől és a magyar állam nemzetpolitikájától függ. A szomszédos államokban élő magyarok a többségi nemzetek tagjaihoz képest – kimondva vagy kimondatlanul – hátrányos helyzetben vannak. Habár jogilag az illető államok nem tesznek, nem tehetnek különbséget állampolgáraik között, ez a gyakorlatban nem így alakult. A kisebbségi magyarság vonatkozásában Magyarország jelenleg Szerbiával ápolja a legszorosabb kapcsolatot, és Ukrajnával – főképp a 2017-es oktatási törvény kisebbségellenes vonatkozásai miatt – a legterheltebb a viszony. Magyarország kapcsolata a szomszédos államokkal lényegében attól függ, hogy azoknak milyen a hozzáállásuk az ott élő magyar kisebbséghez. Nem állítható, hogy a kisebbségi magyar közösségek jogai és lehetőségei nem mutatnak előrelépést, de ez még távol van attól a jogi-politikai kerettől, amely biztosítaná a külhoni magyarság reprodukcióját. Minden negatív folyamat – például népességfogyás, etnikai térvesztés – ellenére a saját közösségek megszervezése tekintetében fejlődés tapasztalható, ami az adott etnikai párt politikájának és a magyar állam támogatáspolitikájának köszönhető.
Egy nemzeti kisebbségi közösség, így a külhoni magyarság fő célja a megmaradás, a gyarapodás. A határon túli magyarság etnikai pártjai, nemzeti intézményei, civil szervezetei, iskolái, egyházai lényegében e cél érdekében tevékenykednek. Céljuk a megfelelő – kisebbségeket védő – jogi és politikai keret megteremtése, az autonómia elérése, egy komplex kisebbségi társadalom megteremtése.
2010 után Magyarországon a nemzetpolitika a legfontosabb szakpolitikák közé került, és intenzifikálta a külhoni magyarság – politikai, gazdasági, kulturális, oktatási – támogatását.
Minden síron fotó és évszám, 1987, 1991 vagy akár 1998. Erős férfiak, még életük delelője előtt. Az ukrán hadsereg átlagéletkora papíron 43 év – itt viszont rengeteg a fiatal.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
A lap szerint a színfalak mögött az EU és Kijev diplomatái intenzíven dolgoznak azon, hogy meggyőzzék a magyar kormányt, járuljon hozzá az Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséhez.