Közel tizenhat év után a vasárnapi parlamenti választással véget ér az Angela Merkel nevével fémjelzett korszak Németországban. Merkel a leghosszabb ideig szolgálatot teljesítő jelenlegi uniós vezető, becslések szerint mintegy száz EU-s csúcstalálkozón vett részt, mióta 2005-ben hivatalba lépett. Németország első női kancellárjaként mély nyomot hagyott többek közt a kül-, az energia-, a gazdaság- és a bevándorláspolitika területén. Kormányzása alatt a német politika stílusa egyre inkább Merkeléhez idomult, ez pedig súlyos kihívást jelent majd a kancellár visszavonulása után politizálóknak – mind Németországban, mind pedig európai szinten.
Egy török bevándorló ellen tilos a negatív diszkrimináció, de egy keletnémetet nyugodtan kirekeszthetsz – mondja Katja Hoyer német történész, aki nagy sikerű könyvet írt az NDK történetéről.
Budapest nem akarja gyengíteni az EU-t a kínai-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzésével. Épp ellenkezőleg.
Nem lélegezhetnek fel az elmenekült hadköteles férfiak.
Ránk mutogatnak, hogy túl sokat falatozunk a kínai kajáldában. Tessenek már odapillantani a vendégekre: Scholz kancellár például nem is tányérral, hanem egy komplett ételhordószettel érkezett. És tülekszik.
Évek óta gyűjtik a bizonyítékokat Stockholmban, ám Brüsszel egyelőre nem figyel.
Felületesen szemlélve döbbenetesen hangzik, hogy a romániai magyar közösségnek az ukrajnai háborúhoz való viszonyulása inkább a szélsőséges.
Most a helyzet teljesen más. A nyugat most tényleg háborúpárti.
Azon moralizáltok, milyen szövegkörnyezetben írunk róla, ahelyett, hogy kigyomlálnátok a saját mocskos kommentszekciótokat!
