Ha pesszimistán gondolkodom a jövőről: a következő évtizedekben leépül mindaz, ami emberi. De keresztény vagyok, ezért reménykednem kell. Semmi sem dőlt még el.
Hadd szögezzek le valamit az elején: nem vagyok optimista azzal kapcsolatban, mit fog ez az évszázad hozni; de mégis reménykedem, hiszen keresztény vagyok.
A keresztények számára a remény az a meggyőződés, hogy bármilyen rosszra fordulnak is a dolgok – akár a halál bekövetkeztéig –, ha szenvedésünket felajánljuk Krisztusnak és Krisztussal, akkor Isten a világ megváltására fordítja majd azt. Ez jelenti a hitet.
Az emberi leépülése
Pesszimista nézeteim szerint a következő harminc év legvalószínűbb forgatókönyve, hogy fokozatosan leépül mindaz, ami emberi, és egy új, emberellenes civilizáció épül a technológia köré, s a technológia által kikényszerített társadalmi konformitás elnyomja majd a belső vitákat a Nyugat hanyatló nemzeteiben. Ebben az esszében főleg a hazámról, az Egyesült Államokból írok, de mind tudjuk, hogy ami Amerikában történik, az nem marad meg Amerikában.
Most láthatjuk a nyugati országokban ennek az új civilizációnak a kialakulását, amit én puha totalitarizmusnak hívok. Ez egy olyan állapot, amit a „felébredés” (wokeness) foglyává vált elitek és elitintézmények határoznak meg: egy kulturálisan marxista ideológiáról van szó, ami a társadalmi osztályokat faji és szexuális identitásokra cseréli le. A hagyományos vallásokat és családszerkezetet bűnösnek címkézi fel, és az utópia felé vezető út megtisztításához elpusztítandó akadálynak tartja őket.
A legtöbb nyugati elitben most nem lehetséges eltérni ettől az ideológiától. Mi több, döbbenetesen rövid idő alatt kötelező alapelvárás lett belőle, ha az ember a társadalomban vagy a karrierjében előre akar jutni. Az elit hír- és szórakoztató médiumok folyamatosan propagálják az ideológiát, és így tesznek az iskolák és az egyetemek is. A másképp gondolkodókat megbélyegzik, elhallgattatják, sőt száműzik a tiszteletre méltók társaságából. Megváltoztatják az általunk beszélt nyelvet, hogy nehéz legyen a woke kategóriákon kívül gondolkodni. Egyre kevesebb olyan tere van a mindennapi életnek, amely kívül esik ezen az ideológián.
Ma azt látjuk, hogy a Szilícium-völgy techóriásai a nyilvánosság fölötti hatalmuk birtokában elhallgattatják a másképp gondolkodókat. Ez csak erősödni fog a következő években és évtizedekben – különösen, ahogy majd a társadalmi feszültségek zavargásokhoz, erőszakhoz vezetnek a világ egyes részein. A kormányok az óriáscégekkel és más intézményekkel szövetségre lépve megvalósítják Kína társadalmi kreditrendszerének helyi változatait, amivel kontrollálni tudják majd a nyugtalan lakosságot.
Amely tényleg nyugtalan lesz. Hazámban, az Egyesült Államokban az elitintézmények most olyan rasszista diskurzust folytatnak, amely a fehéreket és a „fehérséget” démonizálja mint Amerika problémáinak fő okozóját. E jelenséggel szemben nem volt jelentős ellenállás, részben azért, mert senki nem tudja, hogyan is lehet ellene hatásosan harcolni. Donald Trump megválasztása csak felgyorsította a woke ideológia előretörését, ami ellen Trump – politikai alkalmatlansága miatt –
csak keveset tudott tenni.
De ez nem folytatódhat örökké. Az értelmiségi osztályok kapitulálhattak ugyan a neorasszista ideológia előtt, de az, hogy ezt a munkásosztályok is megtegyék, lehetetlen. De miként fognak megküzdeni vele? Nehéz megmondani, és sok múlik azon, hogy a Republikánus Párt képes lesz-e kitermelni egy tetterős vezetőt, aki annyira meg tudja szorongatni a woke elitet, amennyire ők mindannyiunkat szorongatják. Ha a republikánusok ebben kudarcot vallanak, Amerika aligha kerülheti el az erőszakot.
De amint kezdetét veszi az erőszak, a nagy cégek lelkes támogatása mellett a társadalmi kreditrendszer kialakulását fogjuk látni. A hatalmon lévő baloldal máris arra használja a forrófejű Trump-támogatók január 6-ai, esztelen capitoliumi támadását, hogy tágabb értelemben is elnyomja a jobboldalt, főként hadsereg konzervatívjait. A balos erőszak, így például az Oregon állambeli Portlandben továbbra is zajló Antifa-támadássorozat és a 2020-as év kiterjedt Black Lives Matter-lázongása az amerikai elit értelmezésében természetesen vagy nem számít, vagy egyenesen jó dolog. Nehéz elképzelni azt, hogy a jobboldali amerikaiak ezt az álszentséget örökké válasz nélkül hagyják majd.
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A Pekingben tárgyaló amerikai külügyminiszter figyelmeztette Kínát, hogy ne támogassa háborújában Oroszországot.
Az intézkedés 170 millió amerikait érintene. A TikTok tiltakozik a tervezett, szólásszabadságot korlátozó intézkedés ellen.
A budapesti nagykövet mostantól még inkább a demokrácia fejlesztésére összpontosít.
Kínzás és kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód; kemény és életveszélyes börtönkörülmények is szerepeltek a jelentésben.
61 milliárd dollárt szavazott meg az amerikai képviselőház Ukrajnának. Mire lehet elég?
Az amerikai hírszerzés szerint habár az orosz elnök megtehette volna, de nem volt érdekében, hogy éppen a választások előtt ölesse meg a nyugatbarát aktivistát.
Egy pince födéme nem bírta a 3,5 tonnás súlyt a VII. Kerületben.
