A nemzetkarakterológiai közhelyek szerint kiváló szervezőkészségű németek elbukni látszanak a koronavírus elleni oltás vizsgáján: széthúzó pártok, politikusok és tartományok, elhibázott stratégiai döntések nehezítik a járványhelyzetet.
2021. február 17. 12:14
p
1
1
0
Mentés
Greczula Levente László írása a Mandiner hetilapban.
„Szörnyű gyanú: elképzelhető, hogy mégsem olyan jó ötlet itthon megbukott politikusokat magas uniós pozíciókba emelni?” – teszi fel a kérdést egy február eleji cikkben a Der Postillon, a Hírcsárda németországi megfelelője. A cikk nyitóképén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság mindig jól fésült elnöke látható, aki kereszténydemokrata védelmi miniszterként „elévülhetetlen érdemeket” szerzett a német hadsereg válságának súlyosbításában. Olaf Scholz szocdem szövetségi pénzügyminiszternek kevesebb problémája van a fésülködéssel, de a németországi oltási kampánnyal már annál több: szerinte az egész „el lett baszva”, a felelősség pedig az Európai Bizottságot és Von der Leyent terheli. A nyolcvanmilliós ország eközben a nyitást várja, de az a csökkenő fertőzésszámok és incidencia ellenére csak nem akar eljönni – a szövetségi és a tartományi kormányok döntése alapján legkorábban március második hetétől képzelhető el a korlátozások enyhítése.
Nem dübörög az oltási kampány
A koronavírus elleni oltási kampányt a kezdetektől heves kritikával fogadta a német közvélemény. Az első vakcinák beadása óta minden magára valamit is adó lap interaktív grafikákkal tájékoztatja – sokkolja – olvasóit az átoltottság aktuális állásáról. Nem hiányozhatnak a globális összehasonlítás adatai sem, az összkép pedig nem is lehetne elkeserítőbb: Németországban lapzártánkig körülbelül négymillió adag oltást adtak be, a lakosságnak 1,5–2 százaléka kapta meg mind a két adagot. Ez egyelőre elég gyenge bizonyítvány, és olyan országok is megelőzik Németországot, mint Szerbia vagy Magyarország, hogy az Egyesült Királyságról vagy Izraelről ne is beszéljünk. Nem meglepő, hogy az egyébként mindig higgadt és kimért pénzügyminiszter is tajtékzik a dühtől.
Az oltási kampányt a kezdetektől heves kritikával fogadta a német közvélemény”
Az oltási terv sorrendje hasonló a magyarországihoz, de csak négy turnus van, egyes csoportok, például a rendőrök pedig hamarabb jutnak vakcinához Németországban, mint hazánkban – legalábbis elméletileg. Az oltás üteme erősen eltérő képet mutat a tartományokban. Két tartományi jogú városban, Berlinben és Brémában már lényegében az összes idősotthonban lakó állampolgárt beoltották legalább egyszer, a fővárosnál jóval kisebb lakosságú, közép-németországi Türingiában viszont még csak a harmaduk kapott vakcinát. A teljes lakosság átoltását tekintve eddig Rajna-vidék–Pfalz jár az élen 2,5 százalékkal. A tartományt kormányzó szocdem–liberális–zöld „jelzőlámpa-koalíció” számára különösen fontos, hogy mihamarabb látványos eredményeket tudjon felmutatni, hiszen nemsokára választást tartanak a nyugat-németországi tartományban. A leggyengébben egyelőre az éllovas két szomszédja, Hessen és a népes Baden-Württemberg muzsikál 1,5 százalék körüli mutatóval.
Aki nem értesült még arról, hogy EP-választási kampány van, annak kiváló támpontot ad az Európai Bizottság jelenlegi, és saját reményei szerint jövőbeli elnökének friss mondanivalója.
Bár korábban a háborúellenesség volt az egyik alapgondolat az Európai Unióban, mára ez kezd elmosódni – erről, a Brexitről és a Nyugat-Balkán integrációjáról is beszéltek a Mathias Corvinus Collegiumban rendezett könyvbemutatón.
„Nem is mehetne ez a pénz jobb helyre, mint Ukrajnába, ezzel az egész Európát biztonságosabb hellyé tehetjük” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.