Az utóbbi években Európában az együttélés egyik alapkövetelményévé vált a szabály, hogy az arcát nyilvános fórumokon, közterületen senki nem takarhatja el. Néhány évtizeddel ezelőtt nehezen lett volna megjósolható, hogy efféle szabály az európai kultúrából fakadó, a kontinensen élőkre háruló kötelezettségek sorába kerülhet. A kommunizmus bukása után a történelem végét vizionáló tézisek nyomán abban reménykedhettünk, hogy hátramaradó feladatunk az európai kultúra évezredes, de a huszadik században oly fájdalmas módon háttérbe szoruló vívmányainak erősítése és gyarapítása lesz: az emberi méltóság biztosítása mindenki számára, az egyéni szabadság védelme és határainak rögzítése, valamint az elesettek gyámolítása a közösségi szolidaritás nevében. A kontinens egyesülését követően felcsillant a remény, hogy egyéni világnézettől függetlenül támogatható társadalmi és politikai rendszerek élhetnek majd egymás mellett. Hiszen az együttélés szempontjából mindegy, hogy az emberi méltóság tiszteletének jogiasított-szekularizált követelményét vagy a krisztusi szeretetparancsot követi valaki: mindkettő megnyugtató következményekkel jár.
Nem számoltunk azonban azzal, hogy a közösségi együttélés feltételrendszerét kétségbe lehet majd vonni, egészen a legalapvetőbb elemeiig bezárólag, amelyeket korábban a törvényhozók arra sem érdemesítettek, hogy egyáltalán kötelezettségként rögzítsék. Világos volt, hogy az ember ha kilép az utcára, megmutatja az arcát. Az takarja el, aki rosszban sántikál, aki pikáns élvezetet keres személyiségének elrejtésében, vagy aki a munkavégzésre vonatkozó biztonsági előírásokat tartja be. Amikor a hatalom úgy vélte, hogy az arcukat eltakaró emberek veszélyt hordoznak rá nézve, akkor megtiltotta a maszk- és álarcviselést: így tett Ferenc császár Velencében, és így születtek meg a Ku-Klux-Klan elleni fellépést szolgáló hasonló tilalmak Amerikában. A békés gyülekezést szabályozó törvények általánosan tilthatják a maszkviselést annak érdekében, hogy az összejövetel békés is maradjon. De általános tilalomra ezzel együtt sem volt korábban szükség.
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
Egyre több, Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Magyar Péter előbb-utóbb vagy kiegyezik a bukott kormányfővel, vagy „integrálja”.
A párt elnöke azt sem tartja kizártnak, hogy valakik szándékosan vittek a tömegbe provokátorokat.
A korábbi szövetségi kapitánynak markáns véleménye van a Románia elleni vereségről, de azt is elárulta, mitől tart a magyar jégkorong-válogatott teljesítményét illetően a bolzanói világbajnokságon.
