Nyugalomban és biztonságban emlékezhetünk meg Szent István királyunkról. A mai világban ezért is szerencsésnek kell éreznünk magunkat.
Legnagyobb és legrégebbi nemzeti ünnepünk idején nem is gondolunk arra, mennyire szerencsések is vagyunk mi, magyarok. Egyrészt büszkék lehetünk arra, hogy a világ összes népei közül miénk az egyik legrégebben alapított és szinte folyamatosan megtartott nemzeti ünnep. Ha jobban megnézzük, a legtöbb ország függetlenségének vagy alapításának napja a 19–20. századra esik, elvétve vannak csak ennél régebbre visszanyúló állami ünnepek. Köztük a mi 937 éves Szent István-napunk. És bár a járványhelyzet miatt a központi ünnepségek forgatagáról és látványosságairól most le kell mondanunk, nyugalomban és biztonságban emlékezhetünk meg a keresztény magyar állam alapításáról és megvalósítójáról. A mai világban bizony ezért is szerencsésnek kell éreznünk magunkat.
Napjainkban ugyanis még a nyugati országok mindegyikéről sem mondható el, hogy békében ülheti meg nemzeti ünnepeit. Az Egyesült Államokban például korábban teljességgel elképzelhetetlen lett volna, hogy július 4-én, a függetlenség napján, az amerikai nemzet eddig konszenzus övezte „augusztus 20-áján” a mostanihoz hasonló megnyilvánulásokra kerüljön sor. Országos napilapok szerzői teljesen elfogadhatónak tartják a csillagos-sávos nemzeti lobogó tüntetéseken való rituális elégetését vagy eltorzított változatának fejjel lefelé fordítását, mintha valami sátánista szimbólum lenne. Híres sportolók értekeznek arról, hogy július 4-e a fehér felsőbbrendűség ünnepe, ezért el kell utasítani. A Rushmore-hegy sziklából kifaragott híres elnökportréiban neves publicisták egyszerre csak az elnyomás szimbólumát látják, és komolyan felvetődhet az emlékmű lerombolásának gondolata. Az ünnep tulajdonképpeni alapját képező függetlenségi nyilatkozat szövegezője, Thomas Jefferson szobrait hatóságilag áthelyezik, vagy egyszerűen csak hagyják, hogy a csőcselék döntse le őket. És még hosszan sorolhatnánk.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
A Kínában forgalomba helyezett elektromos gépkocsik kétharmada olcsóbb, mint hagyományos, robbanómotoros alternatíváik. Az olcsó gyártás miatt az ázsiai ország dominálja az európai EV-piacot is. Az öreg kontinensen lévő gyártóknak több támogatásra lenne szüksége, hogy felvehessék a versenyt.
Pénteken őrizetbe vették az ukrán mezőgazdasági minisztert, akit szervezett bűnözéssel vádolnak.
