Évtizedes pereskedéssel jutott el odáig a marosvécsi Kemény család, hogy visszanyerjen egy erdőbirtokot. Nagy Kemény Gézával beszélgettünk családról, becsületről, kitartásról, a névvel járó kötelességről és a román állam végeláthatatlan játszmázásairól.
2020. augusztus 18. 23:25
p
0
0
0
Mentés
Sólyom István írása a Mandiner hetilapban.
Rendezett, takaros udvar, ezer színben pompázó virágoskert, élettől duzzadó környezet. Merőben szokatlan miliő egy erdélyi kastély esetében. A látogatás apropója egy hosszadalmas procedúra után végérvényesen lezárt és megnyert restitúciós per, amelyben közel hatvan hektár erdőt kapott vissza a marosvécsi Kemény család. Arra vagyok kíváncsi, mivel sikerült úgy érvelni, hogy a hasonló ügyekben az utóbbi években pardont nem ismerő román bíróság ezúttal az örökösök javára döntött.
A kastély belső udvarán kialakított szabadtéri ebédlőhelyiségben foglalunk helyet, a jászvásári látogatók érkezéséig csak a miénk a tér. „Háromezer hektárt kellene még visszakapnunk, amelyet több mint tíz éve végérvényesen a javunkra ítélt a bíróság, de azóta sem helyezték birtokba a területeket. Minden pert megnyertünk, ezeket támadta meg a Maros megyei prefektúra. Ennek az egyik perújítását nyertük most meg. Nem is az ötvenhét hektár erdőt sajnáltam volna, hanem azt, hogy a román állam bemocskolja nagyapám nevét” – magyarázza Nagy Kemény Géza, báró Kemény János író unokája, a kastély örököse és fenntartója.
A felperes háborús bűnökkel vádolta báró Kemény Jánost, ami az unoka szerint hatalmas öngólnak bizonyult. Az ő stratégiája egyszerű volt: minden fellelhető családi iratot, dokumentumot átolvasott, rendszerezett. „Nagy segítségemre volt Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója és öcsém, Vécsi Nagy Zoltán, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ vezetője. Mindkét intézményben találtam hasznosnak bizonyuló feljegyzéseket. A PIM-ben bukkantam rá egy tisztogató bizottsági dokumentumra, egyfajta erkölcsi bizonyítványra. Ebből derült ki, hogy nagyapám semmilyen, visszamenőleg államellenesnek nyilvánítható cselekményt nem követett el. Baloldali gondolkodású ember volt, »vörös báró«, de a bekapott gyomrosoktól megváltozott a szemlélete” – mondja.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.