Gyakran hangoztatott nézet, hogy a Nyugaton erőre kapó BLM mozgalom felszámolja a modernitás értékeit, úgymint véleményszabadság, egyenlőség és tolerancia, így nem is tekinthető modern jelenségnek. Létezik azonban olyan elmélet, amely a modernitás logikáján belül képes magyarázni napjaink eseményeit.
Palkó Attila írása a Mandiner hetilapban.
Párhetes hír, hogy olyan progresszív értelmiségiek, mint Noam Chomsky, Steven Pinker vagy J. K. Rowling nyílt levélben álltak ki a szólásszabadság, a tolerancia és a véleménypluralizmus mellett, a napjainkban trendi Black Lives Matter mozgalom (BLM) s általában a kulturális baloldal legújabb politikai terméke, az úgynevezett cancel culture ellenében. A nyílt levél nem előzmény nélküli, az aláíró Rowling például transznemű nőkre tett megjegyzése miatt kapott heves támadásokat a közelmúltban, s a BLM és a cancel culture gyakorlatához kötethők a Nyugaton egyre gyakoribbá váló szobordöntések vagy – tágabb értelemben véve – például az egyetemi tanszékeken egyre többször előforduló cenzúra.
„A korábban valóban elnyomott rétegek nem artikulálhatták volna nézeteiket, ha a modernitás intézményrendszere nem adta volna meg nekik a szólásszabadságot”
A helyzet valóban furcsa, hiszen progresszív véleményformálók szállnak síkra egy velejéig progresszív mozgalommal szemben. Az egyik fél akkor tehát nem képviseli a valódi haladó értékeket – gondolhatnánk. Ulrich Beck kockázattársadalom-elmélete azonban kézenfekvő magyarázattal szolgál arra, miért is következik napjaink cancel culture-nek nevezett jelensége a klasszikus modernitás értékeiből.
Kockázattársadalom: a modernitás semmítőszékei
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
A lengyel külügyminiszter szerint az ukrajnai háború agresszorával szemben keménynek kell lenni.
Ukrajna azonban vészesen fogy a hadieszközökből és fegyverekbőlUkrajna azonban vészesen fogy ki a hadieszközökből és fegyverekből.
