Recessziós rémálmok

OTT VAGYUNK MÁR?

„Úgy tűnik, hogy a részvényárak tartósan magas szinten stabilizálódtak” – írta Irving Fisher, a neves amerikai közgazdász-statisztikus 1929. október 16-án, két héttel a modern történelem legnagyobb gazdasági összeomlása előtt. A kor sztárközgazdászának teljes vagyona elporladt, ahogy az átlagos részvényárak 1929 és 1933 között 90 százalékot estek, idős korát az adósságokkal és az adóhatósággal való kényszerű küzdelem határozta meg. Fisher elméletalkotóként, tanácsadóként és befektetőként sem érte el, amire vágyott, mert túlzottan is messziről, felülről szemlélte a gazdasági folyamatokat, az egyéni emberi viselkedést figyelmen kívül hagyta, így rejtve maradt előtte a gazdaság utcaszintű valósága.

Vajon tényleg senki sem láthatta előre az 1929-es összeomlást? A Harvard és a Yale Egyetem három legjobb statisztikusa utólag, 1988-ban kísérletet tett arra, hogy az 1929 előtti adatok felhasználásával, de immár modern módszerekkel prognosztizálja a nagy gazdasági világválságot. Ugyanazokat az adatokat használták, amelyeket Fisher, s nem jártak sikerrel: a válság szerintük sem volt előrejelezhető.

Azonban ez a figyelmeztetés sem akadályozott meg egyes közgazdászokat abban, hogy elbizakodott nyilatkozatokat tegyenek. „A válságok megelőzésének központi problémája megoldódott” – fogalmazott a Nobel-díjas Robert Lucas 2003-ban, a modern szakértelemben bízva. Fél lábbal a 2008-as újabb világgazdasági válságban Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke annyit mondott a közelgő amerikai problémákat látva, hogy aggodalomra nincs ok, hazánkat csak „a tornádó oldalszele” érinti majd. Két nap múlva Magyarország összes pénzpiaca leállt. Ez „olyan szakmai nonszensz, hogy utólag én is csodálkozva nézek magamra” – nyilatkozta már 2019-ben.

RECESSZIÓT HOZÓ HOZAMGÖRBE

A piacokat megrengető gazdasági viharok általában nyár végén érkeznek, amit 1989, 1998, 2007, 2011 és 2015 is igazol – emlékeztetett a The New York Times augusztusban. A 2019-es augusztusnak valóban volt egy nagy meglepetése: a hónap közepén kigyulladt a pénzügyi piacok legjobban figyelt vörös fénye. A fejlett világ kötvénypiacain a hozamgörbék 2007 júniusa óta először lapultak ki: az amerikai és a brit kétéves lejáratú államkötvény magasabb hozamot nyújtott, mint a tízéves. Ez a megszokott körülmények között épp fordítva van. Mindez azt jelzi, hogy a befektetők közelgő gazdasági nehézségekre számítanak, így kétéves időtávon kevésbé bíznak a kötvényt kibocsátó ország fizetőképességében, mint tízéves távon. A fordított görbe megjelenését átlagosan tizenöt hónappal követi a recesszió – nyugtatott a Bank of America Merrill Lynch elemzése, amely az 1956 óta történt eseteket vizsgálta.