Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2010. március 26. 13:36 | Írta: Pákozdi Imre

A verdikt indoklása szerint Karsai dr. Török Bálintot illető zsidózási vádja helytálló, mert az, hogy Török Bálint „védelmezte” Teleki Pált, önmagában zsidózásnak tekinthető.

2010 februárjában a magyar állam két fontos pert vesztett el jogerősen. Az egyik a Postabank-per, amelyet még az Orbán-kormány kezdett a Deloitte és néhány más cég ellen, a másik a „Karsai v. Hungary” című ügy, amelyben Karsai László történész hívta perbe Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Remélve, hogy akad profi oknyomozó újságíró e földön, aki belelapoz az előbbi, igen fontos, mert közpénzekről szóló ügy szigorúan titkosított (!) aktáiba; mi most a másodikkal, a „Karsai v. Hungary” perrel kívánunk foglalkozni.

Lőn pedig, hogy Karsai László az Élet és Irodalom 2004. március 12-i számába írt „Érvek a Teleki szobor mellett” című cikkében, közvetve zsidózással vádolta dr. Török Bálintot. Török Bálint először az Élet és Irodalomhoz fordult, majd amikor válaszát nem közölték, beperelte K.L.-t. Keresetét a magyar bíróság első fokon elutasította, másodfokon viszont Török Bálintnak adott igazat, amit a Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyott. Ezután - mint később kiderült - K. L. a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához folyamodott „végső” jogorvoslatért.

A „Karsai v. Hungary” eljárásban az Emberi Jogok Európai Bírósága (amelyet a továbbiakban strasbourgi bíróságként említünk majd), a szólásszabadsághoz fűződő jogainak megsértése miatt, összesen majdnem hatezer-háromszáz euró K. L. történész kezeihez való kifizetésére kötelezte a magyar államot. Nem semmi summa, de nagyobb baj, hogy amennyiben ezt a verdiktet, különösen indoklásának bizonyos részeit komolyan vesszük, veszélybe kerül a Teleki Pál volt miniszterelnök munkásságával kapcsolatos szabad véleménynyilvánítás lehetősége. Mindez egy olyan bíróság ítéletének eredményeképpen, amely bíróságot az emberi jogok védelmére, többek között a szabad véleménynyilvánítás és a korrekt bírósági tárgyaláshoz való jog védelmére működtet Európa. Az ítélet egyébként elolvasható a strasbourgi bíróság honlapján.

Ez utóbbi jog, tehát az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkelye szerinti, a korrekt bírói tárgyaláshoz való jog érvényesüléséről csak annyit, hogy a strasbourgi eljárásnak – K. L. felperesen és a magyar államon, mint alperesen kívül - volt egy harmadik szereplője, „Mr. B.T.” A strasbourgi bíróság ítéletében ugyanis 13 ízben említik nevén „Mr. B.T.”-t, azaz dr. Török Bálintot. Mindeközben a strasbourgi per végig úgy folyt, hogy Török Bálint mit sem tudott róla. Tehát 2006 végétől 2009 decemberéig, amikor is a magyar sajtó hírt adott a strasbourgi ítéletről, úgy tárgyaltak e szép francia városban dr. Török Bálintról, továbbá az őáltala 2004-ben K. L. ellen indított és itthon legfelsőbb fokon is megnyert polgári perről - beleértve e per tárgyának történészi vonatkozásait -, hogy Török Bálint nem is sejtette: valahol Európában, hivatalos szervek az ő nevét koptatják, az ő munkásságát mérlegelik és – mint az ítéletből utólag kiderült – ítélik el. Nemhogy személyesen nem hívták meg Török Bálintot, nemhogy írásban nem kérték a véleményét, de egy fecni papírt, egy e-mailt, egy sms-t nem küldtek neki – senki, a Török Bálinttól Budapesten alig négy kilométerre lakó K. L. sem - arról, hogy mit művelnek vele, a munkásságával és a nevével az emberi jogok legfőbb európai fórumán. 

Kézenfekvő erre azt mondani, hogy azért nem értesítették „Mr. B.T.”-t, mert formailag nem volt érintett (a felperes K. L. történész, az alperes a magyar állam volt). Ám ennek ellenére, és teljesen függetlenül attól, hogy a strasbourgi bíróság milyen eljárásrendet alakított ki a maga számára, úgy gondolom, hogy itt dr. Török Bálintot súlyos méltánytalanság érte.

De nézzük magát a verdiktet, amelyről egyébként dr. Koltay András jogász jelentetett meg igen tárgyszerű, elemző írást a Magyar Hírlap 2010. február 19-i számában. Nos, a strasbourgi bírói testület – köztük egy hazánkfia – lényegében két kifogást emelt a magyar bíróság ítéletével szemben. Egyrészt hiányolták az arányosságot: szerintük a K. L. által, a sajtóban leírt vád (a zsidózással vádolás) nem érdemel bírósági megtorlást, mert a sajtó a szabad véleménynyilvánítás fóruma. Ennek az aránytalansági kifogásnak az alapján sejthető, hogy a strasbourgi bíróság nem tudta, miszerint Török Bálint korántsem pereléssel kezdte a vitát: előbb írt az Élet és Irodalom szerkesztőjének, akivel később telefonon is beszélt a helyreigazítás, illetve az ellenvélemény közlésének ügyében. Csak amikor a véleményét nem közölték, akkor perelte K. L.-t - mellesleg polgári és nem büntetőperben, és nem anyagi, hanem csupán erkölcsi jóvátételért. Aminek jelentősége van, ha a felperes indulatait és szándékait kívánjuk minősíteni: például K. L. történész a strasbourgi bíróságon anyagi jóvátételt (4000 eurót, tehát kb. egymillió forintot) továbbá minden költségének megtérítését követelte a magyar államtól.

A strasbourgi bíróság fenti ismeretbéli hiátusa azonban az enyhébbek közül való. A közérdekünkre veszélyes rész ugyanis a verdikt indoklása, amely kijelenti: K. L. történész dr. Török Bálintot illető zsidózási vádja helytálló, mert az, hogy Török Bálint „védelmezte” Teleki Pált, önmagában zsidózásnak tekinthető. Sic, azaz így, minden korlátozás nélkül! Tehát nem esetleg a mód, ahogyan Török Bálint „mentegette”, a volt miniszterelnököt, nem is netán az, amit védelmezett Teleki munkásságában, hanem maga a mentegetés („apology”) minősül zsidózásnak. Röviden: tekintettel Teleki Pál zsidóellenes törvényhozási szerepére, mindenki, aki védi Teleki Pált, zsidózik és antiszemita. Erről szól az ítélet indoklása, különösen annak 33., 34. és 35. pontja.

És akkor rögtön fűzzük hozzá: nem hiszem, hogy K. L. történész ezt akarta kimondatni a strasbourgi bírósággal, amikor megindította a pert a magyar állam ellen. Szerintem a fenti, általam igen szerencsétlennek tartott bírói indoklás K. L. „győzelmének” mellékterméke csupán. Más kérdés, hogy igazán szép az lett volna, ha ő maga írt volna bíráló cikket erről a „melléktermékről”...

Dr. Török Bálint egyébként mindig visszafogott hangnemben publikál és még a volt miniszterelnökről írt, pozitív hangú írásaiban is elítélte Telekinek a zsidótörvények meghozásában vitt, valóban meghatározó szerepét. Török Bálint több mint félezer, történelmi tárgyú írásában egyetlen antiszemita mondat vagy fordulat sem található. Nem véletlenül: „Mr. B.T.” baráti köre, sőt, családja is zsidókat mentett a holokauszt idején. Mi több, üldözött barátainak kölcsönadott papírjai híján lefogott fiatalemberként, maga is megjárta egy nyilas-ház előterét, még ha szerencsésen meg is úszta az óvatlan kalandot. E sorok írója is találkozott egy idős, csinos, Ausztráliában élő magyar asszonnyal, Török Bálint műveinek angolra fordítójával, akit Török Bálint mai barátai bújtattak…

Visszatérve a strasbourgi iratokra, az ítélet előbb tárgyalt indoklása bírói tájékozatlanságra vall. Teleki Pál életműve és megítélése ugyanis nem egyértelmű. Tragikus figura volt, egyéni sorsát, az általa élt időket és a zsidótörvények meghozásában vitt szerepét illetően egyaránt az. Akit érdekel Teleki pozitív és negatív, de mindenképpen meghatározó szerepe az akkori Magyarország életében, beleértve a lengyel menekültekkel kapcsolatos tevékenységét, olvassa el a róla szóló szakirodalmat, például Ablonczy Balázs történész 2005-ben az Osiris Kiadónál megjelent „Teleki Pál” című, alapos és tárgyilagos művét. Egy biztos: személyét illetően korántsem a kételymentes elátkozás kánonja a helyénvaló. Erre utal az 1991-es Teleki-emlékév megrendezésének ténye is: a fővédnök Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke valamint Szabad György az Országgyűlés elnöke volt. Mellettük ugyancsak védnökséget vállalt a kortárs Varga Béla, az 1945 – 47-es nemzetgyűlés elnöke is.

Bírósági ítélettel hozzájárulni valaki megbélyegzéséhez azért, mert összességében pozitív véleményt mond egy vitatott politikusi életműről, egyszerűen szereptévesztés. Ha pedig ezt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tette, arra utal, hogy valami ott, ebben az esetben nagyon nem jól működött, és sürgős felülvizsgálatra szorul. Az ügyben közreműködő strasbourgi magyar bíró szerepe külön kényes az ítélet indoklásában: neki ugyanis tudnia kellett, hogy Teleki itthon legfeljebb vitatott, de semmiképpen sem kiátkozott történelmi személyiség. Sőt, bármikor beleolvashatott (volna?) Török Bálint műveibe is, amelyek utóbb, főleg a Prima-díjas Magyar Szemlében jelennek meg. Ilyesfajta tájékozottság azonban nyomokban sem látszik ezen a jogi és etikai nonszensznek egyaránt kivételes ítéleten és indoklásán.

Hogy mindez – és még számos más érv - miért nem jutott érvényre a magyar államot képviselő ügyvédek tevékenysége során? És hogy mit mérlegelt a fentiek közül az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, amely a február végi határidőig húzva az amúgy is szűkös időt, elutasította dr. Török Bálint strasbourgi fellebbezési javaslatát? Egyáltalán: miért egy minisztériumi főosztályvezető és egy magán ügyvédi iroda képviseli Strasbourgban az amúgy független Legfelsőbb Bíróságot? Nos, ezek korántsem mellékes, de a jelen cikk kereteit meghaladó kérdések, kedves Olvasó.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/5927


75 komment
Összes hozzászóló megjelenítése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



fasza

Válaszok:
bükk | 2010. március 26. 14:38

Na csak eljutottunk ide: a zsidóság, és a vele kapcsolatos állásfoglalás az egyetlen erkölcsi mérce Strassburg szerint.
Ha Teleki Pál antiszemita volt, akkor innentől kezdve róla csak mint sátánról lehet beszélni. Viszont legalább Török Bálintot nem küldték el 3 évre a Héttoronyba.

És így ne legyen valaki antiszemita... :S


Nem. De biztos akadnak olyanok akik érdekeltek "az antiszemitizmus-vád mint politikai kivégző eszköz" karbantartásában. A cikkben leírt perbeli hibák/hiányosságok még a személyi kört is körülrajzolják az IRM vidékén.


Lassan időszerű lenne egy próbapert indítani az EJEB ellen, ugyanis erősen kétlem, hogy egy megkérdőjelezhető bírósági ítélet keretében szabadon lehet sértegetni Teleki kegyeleti és Török személyiségi jogait.

Nem mellesleg a mélyen tisztelt bíróság hallott már a tanukénti meghallgatás lehetőségéről, avagy a közvetlenség elve már nem trendi?


Ablonczy nem kifejezetten szereti Telekit. Úgy is mondhatnám kifejezetten utálja.
(Mármint az, hogy egy konferencián az sikeres öngyilkosságot úgy kommentálta, hogy "szerencsére", erre enged következtetni. )

Válaszok:
TuRuL2k2 | 2010. március 26. 14:33
ablonczy_b | 2010. március 26. 14:36

Ebből az ügyből két tényt lehet leszürni: 1. Ennyit ér a magyar állam- legalább is az elmult 8 évre jellemző- igazságra való törekvése. 2. Egy ujjabb indok az antiszemitizmus - egyébként indokolatlan- erősödéséhez hazánkban. És még egy megjegyzés: Ha Karsai László nem határolódik el ettől a - remélem, szándékaitól eltérő- itélettől, a magyar történésztársadalom határolódjon el tőle, mert az eset nem Csak Dr. Török Urat, hanem hazánkat is -történelmünk tényszerüségeit- negativ irányban érinti!

Válaszok:
mefisto | 2010. március 26. 14:37

O persze a strassbourgi birosag ami a cigany gyilkosokat is mint "a rasszizmus magyarorszagi aldozatait" emlegette. Karsai es az ES..lehet meg egy kicsit zsidozni aprilis egyig kerem szepen? Lassan kezdem elhinni, hogy Teleki nem is hibazott akkorat a numerus clausussal. Mintha mindenhol ok lennenek valoban. Erdekes, hogy az embernek hogy at tud alakulni a velemenye..ha jobban megismeri cselekedetei utan azokat, akiket jopar evvel ezelott meg foggal-korommel vedett. Csak egy kis demokracia es liberalizmus hianyzott hozza.

Válaszok:
KurtaBetyar | 2010. március 26. 14:49

Régóta ismerem Balázst, s erősen csodálkoznék, ha az öngyilkosság sikerességére mondta volna azt, hogy 'szerencsére'.


Ez engem is érdekelne, hogy hol mondtam ilyet.

AB

Válaszok:
TaTa86 | 2010. március 26. 15:33
TaTa86 | 2010. március 26. 15:44

Ez nem csak a magyar állam sara. Bizonyos nemzetközi/-feletti bíróságok tagjai úgy érzik, hogy ha magukra húzzák a Batman-jelmezt, akkor ők a Mindenható Atyaúristen Tévedhetetlen és Megkérdőjelezhetetlen Képviselői.

Ez az ítélet még egy kezdő PKKB-s bíró esetében is lendületből vágná ki a biztosítékot.


most örül mi? egy csónakba kerültünk mind.

Válaszok:
grift | 2010. március 26. 14:43

persze hogy örülök. régóta mondom, hogy elképesztő erejű antiszemita röneszánsz lesz itten hamarosan. ezek az ügyek végső soron ezt szolgálják :)


A zsidóság két dologhoz ért faszául:
1. pénzszerzés
2. saját maga megutáltatása

(Nem én mondtam, csak úgy véletlenül eszembe jutott, h valaki (aki nagyon gonosz, pfújjj), ezt mondta.)


"Lassan kezdem elhinni, hogy Teleki nem is hibazott akkorat a numerus clausussal.Lassan kezdem elhinni, hogy Teleki nem is hibazott akkorat a numerus clausussal.Lassan kezdem elhinni, hogy Teleki nem is hibazott akkorat a numerus clausussal.Lassan kezdem elhinni, hogy Teleki nem is hibazott akkorat a numerus clausussal.Lassan kezdem elhinni, hogy Teleki nem is hibazott akkorat a numerus clausussal."

Válaszok:
tevevanegypupu | 2010. március 26. 14:53

Na latom rogton a lenyeget ragadja ki a mondanivalombol.(-:


A T. Bíróság poszthumusz Churchillt is elítélné ? Az a kijelentése, hogy a béketárgyalásokon egy széket üresen kell hagyni a gróf úr számára, ezek szerint implicite a zsidótörvények helyeslését jelenti.
Abszurd.

Válaszok:
tevevanegypupu | 2010. március 26. 15:15

Jajj, hat Churchill antiszemita volt. Es hat arisztokratak egymas kozott ugye..nyilvan csak azert akarta azt a szeket uresen hagyni.


Nem vettem magnóra.
Vegyük úgy hogy visszavontam.

Válaszok:
ablonczy_b | 2010. március 26. 15:48

Elnézést, összekevertem.
Nem szerencsét mondott, hanem sajnost.
Arra, hogy Teleki és Bethlen túlélte a spanyolnáthát. A lényeg viszont ugyanaz.

Mondjuk bizonyítani, nyilván nem tudom hogy ezt mondta. :)

Válaszok:
ablonczy_b | 2010. március 26. 15:50

OK, úgy veszem.

Különös tekintettel arra, hogy soha nem mondtam ilyet.

A félreértést minden bizonnyal elkerülhető lett volna, ha a bátor hozzászóló ott helyben, a meg nem nevezett konferencián feláll és rákérdez. Tőlem.

Aki pedig veszi a fáradtságot, hogy végigrágja magát a Teleki-életrajzon, láthatja abban sincs ilyesmi: megpróbáltam elég árnyalt és sokoldalú képet adni Telekiről, és én leszek az utolsó, aki egy öngyilkosságon örvendezik. A könyv legutóbbi kritikája az American Historical Review-ban (2009. december) azt rótta fel nekem, hogy túlságosan empatikus vagyok Telekivel . Asszem erről ennyit.

Tényleg nem megrovásként, hanem csak tájékoztatásként: sajnálatos módon nincs nyoma Churchill üres székes mondatának Telekivel kapcsolatban. Mondott róla rokonszenvezőt, de ennek nincs nyoma.

Tisztelettel:

AB

Válaszok:
röviden | 2010. március 26. 16:34

Azért megintcsak nekirugaszkodik. Gratula, ahelyett, hogy egyenesen elismerné, nem volt ilyen kijelentésem.

Bethlenről azért sem mondhattam ilyet, mert tudtommal nem volt spanyolnáthája 1918-ban.

Nem figyelt. Van ilyen.

Válaszok:
TaTa86 | 2010. március 26. 15:59

Így jár az, aki pletykálkodik. :-)

Egyébként a telekis könyvet olvastam, tényleg jó könyv. De azért azt igazán bevallhatja, hogy nem rajong Bóliért.

Válaszok:
ablonczy_b | 2010. március 26. 16:06

Megkérhetem, hogy a kis szmájlijait, a sunyi inszinuációival együtt valaki másnak adja elő majd?

Köszönöm.

Megismétlem a kérdést: melyik konferencián hangzott ez el? És miért nem kérdezett rá ott, névvel? Nicknév mögül én is rém bátor vagyok.

Megismétlem a korábbi válaszomat: ha azt mondtam, hogy "Teleki sajnos spanyolnáthát kapott", az lehetséges, betegnek lenni sosem jó. Az, hogy azt állítottam volna, mint mondja "Teleki sajnos túlélte a spanyolnáthát": hazugság és elvárom, hogy bocsánatot kérjen érte.

AB

Válaszok:
Petya | 2010. március 26. 16:45
TaTa86 | 2010. március 26. 16:53

Köszönöm a kiigazítást, de mentségemre szolgáljon, hogy nem vagyok történész, és az üres székes mondat sokszor, sok helyen fölbukkan - ezek szerint tévesen.
Én, mint laikus, akit nem köt az objektivitás kényszere, bevallhatom, nekem közel áll a szívemhez a gróf úr, vessen meg érte Karsai.
Churchill megúszta. :-)


A Magyar Történelmi Társulat tavalyi 'Tanácsköztársaság' témájú kerekasztalbeszélgetésén-konferenciáján, hangzott el Ablonczy úr megjegyzése. A helyszín a várnegyed, ha minden igaz az Országház utca vagy Úri utca, a Lendvay szoborral szemben. Az előadók személyekről tartottak 20 perces ea.-okat (Jászi, Kun, Károlyi stb.), Ablonczy úr témája 'Bethlen Gábor és Teleki Pál' volt. Amikor odajutottunk, hogy (ezek szerint csak Teleki) kigyógyult a spanyolnáthából, Ablonczy úr rövid szünet után hozzátette: 'sajnos', fölkacagott, majd elnézést kért és folytatta előadását.

Mi Tata86-al egymásra néztünk, h 'ezt hogy?' de senkit nem zavart úgy látszik rajtunk kívül. Megegyeztünk, h (amellett, h miahalál volt aza 12 pont a Soáról???) megkérdezzük, hogy ezt most így hogy gondolta Ablonczy úr?

De mint Ön is nyilván emlékszik, rohannia kellett rögtön az ea.-a után, emiatt ha jól emlékszem előre is hozta a konferencia azt. Így nem is volt lehetőségünk ezt megkérdezni.

Válaszok:
ablonczy_b | 2010. március 26. 16:57

Petya már válaszolt mindenre...

Egyébként nem bújok nick mögé, gugli 5 perc alatt akárki kiderítheti ki vagyok. Ha érdekli nézze meg. Egyébként mint Petya mondta, szemtől szembe is megkérdeztük volna.

Válaszok:
ablonczy_b | 2010. március 26. 17:01
Hofburg | 2010. március 26. 20:37

A konferencián tartott előadásom (amely Teleki Pálról és Bethlen ISTVÁNRÓL szólt) elolvasható a História 2008. évi 9. számában, a 38-39. oldalon. Nincs benne a 'sajnos'. Az, hogy egymásra néztek-e Tata86-tal az előadás alatt vagy sem, különösebben nem játszik. A zavart nevetgélésem abból fakadhatott, hogy botlás volt, amit helyben ki is javítottam. De erre nyilván nem figyeltek fel, mert éppen egymásra néztek.

A konferenciáról valóban el kellett mennem, Nyíregyházára mentem előadni, Trianonról - az intézeti felkérés az utolsó pillanatban jött, nem örültem neki. Az, hogy az eltelt cirka másfél évben nem jutott idejük arra, hogy erre rákérdezzenek (miközben emailcímem nyilvános, fent vagyok a facebook-on és akkor még fent voltam az iwiw-en), hanem álnév mögül denunciálnak, különösen annak fényében érdekes, hogy Tata86-ot nem ismerem, de Petyával gyanúm szerint ismerjük egymást személyesen.

Egyes cikkeimről számadással (vö. a 12 pontot) pedig csak élő embereknek tartozom, ha ír egy emailt, szívesen beszámolok róla, mit gondolok erről.

Tehát szögezzük le: nem öngyilkosság helyeslése, nem 1941, nem Bethlen, csak Teleki, egy ott rögtön, helyben javított botlás.

Köszönöm.

Üdv:

AB


Azzal most ugye viccel, hogy keresgélni fogok maga után a guglin?

Ne adjunk egymásnak fölös munkát, ha kérhetem. Én sem teszem.

AB


Jaj. Valóban, Bethlen Istvánra gondoltam. Elnézést, pedig végig is olvastam egyszer a hsz-t mielőtt elküldtem. Alapvető hiba.

Egy folyóiratban nyilván nem fognak egy ilyet leközölni, hiszen az már egy szerkeztett változata egy előadásnak. Én 2008. októberétől vagyok MTT tag, onnantól kezdve járok MTT konferenciákra, ez a kerekasztal beszélgetés pedig biztos, h 2009-ben volt, az évfordulóra való tekintettel. Ergo ez a História közlés az ea. egy korábbi változata lehetett. Semmi köze a szóban forgó ea.-hoz.

Annyira nem volt eget rengető egy dolog, h ez legyen a fixációnk onnantól kezdve. Ott megkérdeztük volna, ennyi.

Ezt kérem ne vegye denunciálásnak, én egyszerűen csak közöltem, h mi történhetett a konferencián, ahogy én emlékszem rá. Természetesen ismerjuk egymást személyesen, jó öt éve, a Miért?-en dedikálta még 2005. nov. 28-án a Teleki könyvemet, azóta is többször, több konferencián találkoztunk, a Pázmányon is. Mind a ketten nagy történésznek tartjuk Önt, ne tekintse ezeket ad hominem támadásoknak, vagy sértegetéseknek.

"Tehát szögezzük le: nem öngyilkosság helyeslése, nem 1941, nem Bethlen, csak Teleki, egy ott rögtön, helyben javított botlás." Szerintem is, csak úgy jött le ez a botlás, mintha nem tisztelné, tartaná nagyra Teleki Pált.

Írok akkor. Az öt éves freemail cím még áll?

post scriptum: A Miért? forgatáson egy Telekiöngyilkosság-tagadó barátom meg is említette, h ő úgy tudja, h Teleki bal kezében volt a pisztoly mikor rátaláltak (és T. jobbkezes volt), és ez bizonyíték lenne arra, h nem öngyilkosság volt. Erre Ön azt mondta, h erről nem tud, de utánna néz. Nah, mi arra a válaszra öt éve várunk, pedig akkor cseréltünk e-mail címeket..

Válaszok:
ablonczy_b | 2010. március 26. 17:36

Nézze Péter.

Tudom, hogy merre jártam. A szóbanforgó konferencia 2008. szeptember 24-én volt (http://www.tti.hu/hu_rendezven..), 2009-ben azért sem lehetett, mert a Történettudományi Intézetet 2009 elején elhagytam.

Ha kérdése arra vonatkozik, hogy mennyire tartom rokonszenvesnek Telekit, akkor a válaszom az, hogy kevésbé mint a kutatásom elkezdésekor, tizenhárom évvel ezelőtt. Az én hősöm Tisza István és nem Teleki.

Lehet, hogy nem válaszoltam az öt évvel ezelőtti emailjére, bár minden emailre igyekszem néhány napon belül írni. Viszont úgy látom labdázásban utazunk ma: utolsó találkozásunk nem 2005-ben volt, ezt maga is tudja, én is. Soha nem említette ezt a hiányát.

Sajnálom, de ha olyannal vádolnak, meg, hogy valaki (nem teljesen egyértelmű csirkefogó) halála felett én örvendeztem, azt kénytelen vagyok ad hominem érvelésnek venni.

A freemailes cím még áll.

Itt befejeztem.

Üdv:

AB


A szóban forgó konferencia 2009. szeptember 24-én volt, még az Ön által belinkelt honlap szerint is. Ha vki elhagyja a TTI-t akkor már nem tarthat ea.-t a konferenciáján?

Tény, h soha nem említettem a hiányát, mert soha nem jutott eszembe. De most nem is megrovásként írtam, hanem mert most eszembe jutott.

Én nem vádoltam meg soha azzal, h Teleki halála felett örvendezett, csak azzal, hogy az életbenmaradása fölött sajnálkozott. Amikor vitatkozom, az illető érveivel szemben fejtem ki álláspontom, nem a személyével szemben.

Freemailes címre írni fogok.

Üdv,
UP

Válaszok:
ablonczy_b | 2010. március 26. 17:48
ablonczy_b | 2010. március 26. 17:51

Péter, erre komolyan azt mondom, hogy ne idegesítsen, és ne próbáljon hazugságba belehúzni, mert azt kurvára utálom. Annyiban korrigálok, hogy a mondott konferencia 2008. október 10-én volt, helyesen. MÁSFÉL ÉVVEL EZELŐTT.

De természetesen részt vehet. 2009. szeptember 24-én nem vettem részt konferencián, mert bár meghívtak, de 2009. augusztus 16. óta az Egyesült Államokban tanítok, és azóta nem is jártam otthon, úgyhogy a felkérést lemondtam.


A kollégája vádolt örvendezéssel, nem maga.


Eszembe sem jutott semmi ilyesmi, egyszerűen ezt adta ki a honlap legfelül, és a cím is rémlett. De valóban 2008. okt. 10-én volt, ahogy alább mentem, megtaláltam. Ennyi, nem kell rögtön rosszra gondolni, senkit nem akarok én hazugságba belehúzni.

amúgy offolunk..


Nem kell kitalálni: itt van a példa.


Lassan már off-nak számít, de hadd szóljak hozzá a cikkhez

Annyira hihetetlennek tűntek a cikkben szereplő állítások, hogy elolvastam az ítéletet és amit a fenti poszt ír arra vagy a hozzá nem értés, vagy a "buta csúsztatás" a legmegfelelőbb jelző.

A bíróság ugyanis azt mondta ki (34. pont) : "Consequently, the Court cannot fully endorse the domestic courts' findings that the dispute concerned a pure statement of fact; such a conclusion would restrict the protection due under Article 10 of the Convention. The Court is satisfied that the conclusions advanced by the applicant cannot be considered excessive or devoid of factual basis, given Mr B.T.'s apologetic treatment of Pál Teleki – which was referred to by the applicant in his article and not denied by Mr B.T. before the courts – and in view of the role which Pál Teleki played in the enactment of anti-Semitic legislation in Hungary..[ ].
It therefore considers that this publication deserves the high level of protection granted to the press in view of its functions. ...... It reiterates that there is little scope under Article 10 § 2 for restrictions on political speech or on the debate of questions of public interest . The Court is also mindful of the fact that the plaintiff B.T. was the author of articles widely published in the popular daily press as part of that debate. He thereby voluntarily exposed himself to public criticism. The Court notes that the applicant's disagreement with Mr B.T.'s views was formulated in indirect terms. However, it considers that even harsh criticism in the present context would be protected by Article 10 of the Convention, whether expressed directly or indirectly."
Vagyis: "Következésképpen, a Bíróság nem ért egyet teljes egészében a nemzeti bíróságok megállapításaival abban, hogy a jogvita tisztán tényállításokat érintett: egy ilyen következtetés korlátozna az Egyezmény 10. cikkelye (kifejezés szabadsága) által biztosított védelmet. A Bíróság egyetért azzal, hogy a kérelmező (Karsai) következtetései nem tekinthetőek túlzónak vagy minden ténybeli alapot nélkülözőnek, tekintettel Teleki Pált mentegető megközelítésére - amire a kérelmező újságcikkében hivatkozott és amit T. B. nem vitatott a bíróságok előtt - és tekintettel Teleki Pálnak a zsidótörvények elfogadásában játszott szerepére."
A döntés lényege pedig:
"[A Bíróság] úgy véli tehát, hogy ez a cikk (közlés) méltó a sajtó részére, funkciójára tekintettel, biztosított magas szintű védelemre . ...... Megismétli, hogy a 10. (2) cikkely alapján csak a politikai vagy közérdeklődésre számot tartó viták csak rendkívül kis mértékben korlátozhatóak. A Bíróság arra tényre is tekintettel volt, hogy T.B, a vita részeként a napi sajtóban széles körben közzétett cikkek szerzője volt. Tehát önként vetette alá magát a nyilvános kritikának. A Bíróság megjegyzi, hogy a kérelmező T.B-jétől eltérő nézeteit közvetetten fogalmazta meg. Azonban úgy véli, hogy ilyen kontetusban még a durva kritika is a 10. cikkely védelme alatt áll, akár közvetetten, akár közvetlenül fogalmazzák meg."

Na most, ha valaki erről az ítéletről ilyen cikket ír, az vagy buta és tökéletesen laikus a joghoz vagy buta és rosszindulatúan csúsztat.

Az első esetben az a javaslatom, hogy azért, mert Isten internetet és klaviatúrát teremtett, nem kell feltétlenül írni. Ha a második eset az igaz, akkor nem szóltam semmit, talán elolvassák a hozzászólásom.

Merthogy ez a kifogásolt kitétel pusztán arra utal, hogy a Bíróság nem tekinti tényállításnak a "zsidózás" kifejezést, amit Karsai használt, hanem egy értékelő-véleménynek. A Telekit érintő kitételek pusztán annyit jelentenek, hogy a Bíróság megvizsgálta azt is, hogy a Teleki érdemeit hangsúlyozó cikk "zsidózásnak" minősítése van e bármilyen kapcsolatban a valósággal és ebben a kontextusban hivatkozott Telekinek a zsidótörvényekkel kapcsolatos szerepére.

Szerintem erre igazán nem volt szükség, Karsai minősíthette volna zsidózásnak Kitaibel Pál munkásságáról szóló cikket is - ez maximum őt minősíti.
Szóval az egész teljesen független dr. Teleki Pál vagy Török Bálint tevékenységétől.

Őszintén szólva igencsak a fejére kellett már ütni e körben a magyar bíróságoknak, hiszen, sajnos, tömegével születnek az ítéletek becsületsértési és rágalmazási ügyekben valamint polgári perekben, ahol a "nácizó", "antiszemitázó" újságírókat, közéleti figurákat marasztalnak el. (Megjegyezhetném, hogy közben a "nácik" vigyorogva hivatkoznak a sajtószabadságra).

Szerencsére Magyarországon szabadon uszíthatnak a nácik (a hülye holocaust törvényt kivéve, szívből remélem, hogy mire az Alkotmánbíróság elé kerül, megnyugszanak annyira a kedélyek, hogy simán alkotmányellenes lesz) és remélem, hogy a strasbourg-i ítélet után nyugodtan lehet lenácizni, zsidózással vádolni a nácikat, a félnácikat, a szalonantiszemitákat, sőt, azokat is, akiknek semmi közük se a nácizmushoz, se az antiszemitizmushoz.

És hogy miért képviseli minisztériumi tisztségviselő és ügyvédek a Legfelsőbb Bíróságot? Természetesen nem a Legfelsőbb Bíróságot képviselték, hanem Magyarországot, az ügy alapját képező nemzetközi jogi konvencióban ugyanis Magyarország a szerződő fél. Másodszor (én ugyan ügyvédekre nem láttam utalást, de remélem voltak), az iromány szerzője talán nem tudja, hogy "ügyvédnek" lenni egy szakma (persze vannak rossz ügyvédek is), de egy jó ügyvéd, akinek pl. az Európai Emberi Jogi Bíróság előtti képviseletben van gyakorlata, az sokkal jobban el tud járni ilyen ügyben, mint a Legfelsőbb Bíróság bármilyen bírája. Harmadszor, minden más állam is így csinálja.

Válaszok:
L. Vera | 2010. március 26. 21:49
Pákozdi Imre | 2010. március 27. 08:03

AB nem arról, nem akkor, nem azt és nem is azért mondta, de valamiről valamit valamikor valamiért mondott, amit mindenképpen hallottak, ha nem is értettek.

ebben megállapodhatunk?


Kedves Famulus! Ön, illetve Strb. szerint, ha jól értem, egy történelmi vitában a "zsidózás" kifejezés nemcsak egy abszolút elfogadható, releváns érv, hanem oly annyira megdönthetetlen és bizonyító erejű, hogy reagálni rá, vitatni sem lehet. Hiszen az ítéletében a bíróság azért büntette meg a magyar államot kb. 1,5 millió forintra, mert TB ellentmondásának a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. (Aminek közlésére az ÉS nem volt hajlandó.) Mindez az emberi jogoknak és a szólásszabadságnak kissé kétarcú értelmezése: TB-re, gondolataira, tanulmányaira miért ne lehetne bármit mondani - és TB-nek bármi ellen tilos védekeznie, tilos vitatnia, hiszen, ha a magyar jog érvényt is szerezne az ő szólásszabadságának IS (!) majd jön Strb. és jól megbünteti a magyar jogot.

A második felvetésére: joggal várom el, mint adófizető, hogy kompetens emberek (ügyvédek) képviseljék hazám (ilyenformán minden adófizető) érdekeit külhonban, nem holmi másodosztályú tisztségviselő és haveri ügyvéd bt.


Nem mellesleg: A 20-as, 30-as évek világa nem keverendő a jelenkor pc-jével, Magyarország nem elsőként és nem is utolsóként vezette be az európai országok között a num.claus-t, nálunk gyakorlatilag nem jelentett korlátozást: ha megnézik a statisztikákat: sem előtte, sem utána nem tanult kevesebb zsidó a felsőoktatásban.
Maga az antiszemitizmus pedig abszolút elfogadott, mi több kívánatos volt a nemzetközi politikában. Mo. az egyik legliberálisabb volt a zsidósághoz való viszonyulásában, még a XIX-sz-ban az asszimiláció mellett döntött az elit, egyedülállóként az eur. országok között.

Válaszok:
famulus | 2010. március 26. 22:40

Nem, arról van szó, hogy azért, mert Karsai azt mondja TB írásáról, hogy az "zsidózás"; azért Karsait nem lehet büntetőbíróság elé vinni és elitélni. Az ügy tudniillik erről szólt.

Bárkinek lehet véleménye arról, hogy Karsai helyesen tette-e, hogy így értékelte a másik felet, vagy nem. Ezzel kapcsolatban nem fejtettem ki véleményt. Tessék olvasni, mielőtt írni tetszik.

Valamint, a Magyar Köztársaságban (szerencsére) alkotmányellenes előírni egy újság részére, hogy egy véleménnyel (ti. Karsai azt írta a másikról, hogy cikke zsidózás" ) kapcsolatban az érintett (T,B,) válaszát kötelezően közzétegyék. (ez a kérdés nem merült fel, ez egy plussz információ).

Ennyi. A többi, amiről a fenti írás szól, a szokásos hülyités, a szokásos ostobaságok.

Válaszok:
Pákozdi Imre | 2010. március 27. 09:43
L. Vera | 2010. március 27. 15:19

Tisztelt Famulus,

Pontosan az Ön által idézett passzust kifogásoltam az ítélet indoklásában, köszönet a beidézésért és a fordításért (túl a Török Bálinttal szembeni eljárás otrombaságán, a bíróság "aránytalanság-vádján" valamint a magyar államot képviselő egyének és szervezetek munkáján kívül.) Az ugyanis, hogy Karsai úr felháborodik Török Bálint szobor-párti álláspontján, nem jogosítja fel őt arra, hogy zsidózással vádolja őt. És erről szólt a magyar bíróságok ítélete, aminthogy - sajnos ellenkező előjellel - a strasbourgié is. Egyébként a "zsidózás" mibenvalóságáról tanulságosan ír dr. Koltay András a Magyar Hírlap február 19-i számában megjelent cikkében: http://www.magyarhirlap.hu/hat..


Famulus úr, az Ön második, kifejezetten durvaságra hajló hozzászólásában foglalt tévedésekre válaszul: Karsait nem büntetőbíróság elé hurcolta Török Bálint, hanem polgári pert indított (amint azt meg is írtam). Továbbá nem állítottam, hogy az Élet és Irodalmat kötelezni kellett volna a hozzászólás közlésére, csupán megállapítottam, hogy nevezett hetilap nem közölte azt. Növekvő dühének megfékezésére - és hogy elmélyítsem a dolgok sokféleségébe, árnyaltságába vetett, foszladozó hitét - közlöm: Török Bálinttal és másokkal ellentétben én nem támogatnám egy Teleki Pál-szobor köztéri felállítását. Szobrot ugyanis azoknak szíveskedjünk állítani, akikkel kapcsolatban konszenzusos a társadalmi elismerés. De hangsúlyozom: írásom nem a szoborállításról kívánt szólni. Üdvözlöm.


A hír nagyon szomorú, de nem csodálkozom rajta, hiszen köztudott, hogy az angolszász világrészt évszázadok óta a zsidóság uralja, mind pénzügyi, mind politikai téren, sőt a médiák is az ő kezükben vannak. Ennek eredménye a nemrég hatályba lépett szégyenletes, holokauszt tagadást büntető törvény is.
Nemzetközi összefogásra van sürgősen szükség, hogy az orwelli Nagy testvér diktatúráját alkalmazó, világuralomra törő cionistáknak gátat szabjunk!!
Közel 10 éve kutatom a zsidóságot, és a politikát, és azt modhatom, hogy szégyenletes a művelt és fejlett Nyugat számára, hogy megtűri, sőt kiszolgálja ezt a terrorista, és rasszista államot!!
De biztos vagyok benne, hogy hamarosan eljön az idő, amikor súlyos árat fizet még az USA, de az EU is, amiért ilyen embertelen nemzetet szolgál.
Szabadságot a szent korona országának!!

Válaszok:
nemhiszek | 2010. március 27. 12:11
Pákozdi Imre | 2010. március 27. 14:28

L Verának írom:
jó ha tudja, hogy a zsidók történelmének a fele sem igaz! Az Ószövetség egy nacionalista érdekekből hamisított áltörténelem, amit sokak után legutóbb Prof. Shlomo Sand történész leplezett le!!
Mit tesz egy ókori, nomád törzs, a magas kultúrájú sumér, káld, pártus, szkíta ragozó népek tengerében, hogy nagy nemzetté váljon, és saját országa legyen? Szerkeszt egy hősies történelmet magának, és ráadásként még a világteremtő Istent is hivatkozási alapnak használja, a sorozatos területfoglaló háborúzásaihoz. Ebben az áltörténelemben szinte minden, és mindenki a zsidó népért van – a harcos, bosszúálló Jahve is – és ez kiváló hivatkozási alapként szolgált nem csak az ókori népirtásokra, hanem a mai, Gázai népirtásra is.


Tisztelt Uram.
Bejegyzéseire reagálva.
Ha az egész világ pénzügyeit egy Zsidó uralja, az akkor sem a "Zsidóság".
A Zsidóságot olyan paraszt, és munkás emberek alkotják, mint amilyen én is vagyok.
Egyszerű, napi gondokkal küzdő emberek, mint amilyen én is vagyok.
Az ilyen ság-ség általánosítás primitív dolog.
A mi őstörténetünk is jobbára ellenőrizhetetlen legendák tömkelege, de ettől én még büszke Magyar vagyok.
Kivéve, ha belegondolok, hogy ön is Magyar.

Válaszok:
koronaőr | 2010. március 27. 13:46

Nézze Uram!
Biztosan van a zsidók között is munkás, és paraszt (bár parasztok már régóta nincsenek), de a legtöbbjük kerüli a fizikai munkát!
Ha ön is elolvasná a zsidóság történelmét, amely állandó népirtásokról, és területfoglaló háborúkról szól, akkor jobban és másképp látná az egész kérdéskört. A zsidóság tana a Tóra, és a Talmud, amely nyíltan a gojok kiirtására szólít fel. A zsidóság bárhová is költözött a világon eszerint élt, és sajnos a befogadó nemzet vezetőitől különféle gazdasági és más előjogokat is élvezett.
Az általánosításom tehát történelmileg helyénvaló!
A primitív az, ahogyan őskori barbár módszerekkel irtja a zsidóság a palesztinokat már évtizedek óta! De bennünket is irtanak, csak nem lőfegyverrel, hanem az elszegényítés fegyverével, amely ugyanolyan hatásos: lassú nemzethalált eredményez!
Ajánlom Önnek Israel Shamir, Bernard Lazare, Prof. Shlomo Sand, és Dr Fejér Lajos, valamint Kmoskó Mihály kiváló köteteit , hogy valódi képet kaphasson a zsidóságról, és annak szellemiségéről.


Uram,

Mindkét hozzászólását a saját nevem alatt vállalt témafelvetés - meglehet akaratlan - lejáratásának tartom. Kérem, ne terhelje gyűlölködő kommentárjaival ezt az eddig aránylag mederben tartott, többnyire értékes hozzászólásokat tartalmazó blogot. Megértését előre is köszönöm.


Kedves uram, Ön nyilvánvalóan egyetértett azzal, hogy a "zsidózik" kifejezés nem több, mint a normál véleménynyilvánítás része (ugyanis írásában védte Strb. ítéletét). Csakhogy, ez egyrészről nem egy érv, másrészről pedig nem egyszerű dehonesztálás,(mintha azt írja valaki, hogy maga hülye, bunkó stb.) ez manapság egy BÉLYEG, sajnos. Ha valakiről elterjed, elterjesztik, hogy zsidózik, hogy antiszemita, nemcsak szobrot nem kaphat, hanem egész tudományos munkáját leradírozhatják, sőt, még a munkaadója is támogatásoktól eshet. Talán emlékszik az Írószövetség elnökére, aki nem volt hajlandó a szövetség soraiból kizárni a "zsidózó" költőt, (tehát ebben az esetben mégcsak nem is őt illették a zsidózás vádjával), mégis németországi előadásait, meghívásait sorban visszamondták.
A mandiner egyik blogjában, pedig nénike egyenesen azt a kérdést veti föl, hogy lehet-e egyáltalán hazafi egy antiszemita?

Tehát ilyen esetben igenis kötelező tiltakozni, jogorvoslatért fordulni - amit sajnos fölöslegesen adott meg a Legf. Bír. - a további következmények elkerülése végett.

A honi és nemzetközi közéletben eluralkodó általános (nem tudom másképp mondani) hülyeség ellen mindenképpen védekezni, tiltakozni kell, az ilyen cikkek erre hívják föl a figyelmet.

Válaszok:
Pákozdi Imre | 2010. március 28. 07:57

Jogvégzett emberként azt kell mondjam, hogy ez valóban jogi és etikai nonszensz, ahogy azt a szerző megfogalmazta.

"Bírósági ítélettel hozzájárulni valaki megbélyegzéséhez azért, mert összességében pozitív véleményt mond egy vitatott politikusi életműről, egyszerűen szereptévesztés."

Szereptévesztés bizony! Pontos megfogalmazás.

Aggasztó, hogy e magas bíróság olyan kérdésben hoz ítéletet, amiről lövése sincs.
Szívesen tesztelném, hogy az ítélet alkotói milyen ismeretekkel rendelkeznek Teleki Pálról.

Ez az ítélet abszurd és ostoba.


Miközben egy ehhez hasonló döntés, határozat, ítélet, hátterét vizsgáljuk, ne csupán jogászok, vagy politológusok véleményét kérjük ki.
Néha sokkal világosabban látja ezt egy viselkedés kutató, vagy pszichológus.
Adott egy nagyméltóságú bíróság, nagyfejű tagokkal. Magukban hordozva kételyeiket, félelmeiket, vonszolva maguk után életük koloncait, előítéletet, nehéz gyerekkort...
Kapnak egy feladatot, melynek nem tanulmányozzák a hátterét, mert arra nem tartják érdemesnek. Idegesítő, hogy bár sikerült jó pozícióba jutniuk, csip-csup ügyekkel zavarják őket.
Ilyenkor elfeledik a jogot - már ha ismerték - , és hoznak egy érzelmi alapú döntést.
Az ilyen döntés nem a felperest, alperest, vagy a társadalmat minősíti.
Csak Őket. Tehát csak arra jó, hogy meglássuk kik is Ők.


Kedves L. Vera,

Nagyra tartom és köszönöm a hozzászólásait.


Megköszönve a hozzászólók nagy részének értékes kontribucióját, engedjék meg, hogy ide másoljam dr. Koltay András Magyar Hírlap-béli cikkének talán legfontosabb passzusát:
" A „zsidóznak” kifejezés megítélésem szerint nem tekinthető véleménynyilvánításnak. Aki „zsidózik”, az ellenséges érzülettel, gyűlölettel, bántó, lealázó módon nyilvánul meg a zsidósággal kapcsolatban, velük szemben vagy egyenesen ellenük uszít. Egy aktív, tevőleges cselekedetről van tehát szó, amelyet valaki vagy véghezvisz vagy nem. Ellenérvként azonnal felhozható, hogy „zsidózni” burkoltan, ravaszkodva, közvetve, célozgatva is lehet, de ezekben a cikkekben ilyesmi nem szerepel, Török Bálint Karsai által hivatkozott írásaiban zsidóellenes, antiszemita kijelentéseket – semmilyen formában – nem találunk. Hogy valójában mi valósult meg Török Bálint említett cikkeiben – a „zsidózás” helyett –, arról Karsai Élet és Irodalomban 2006. március 10-én közölt nyilvános elégtételadásának szövege árulkodik (amelynek közlésére a magyar bíróság döntése kötelezte). Bár vélhetően fricskának szánta a „sajnálkozása kifejezéséhez” fűzött mondatot, valójában alátámasztja a jogsértés megtörténtét. A szöveg így hangzik: „Török nem zsidózott, csak védelmezett egy antiszemita politikust, szerepét a zsidótörvényekben csökkenteni próbálta.” Nem mindegy, melyiket állítjuk valakiről. Előbbi egyértelműen elítélendő cselekedet, utóbbi egy történészi-közéleti vita során tett megnyilvánulás."


Tisztelt Pákozdi Úr!
nem akarom én Önt lejáratni, mindenki saját magát járatja le ha a cionizmus oldalára áll, és nem a saját nemzete mellé.
Miért nem lehet írni, és beszélni a zsidókról?
Talán nem is léteznek?
Akkor ki mondta legutóbb a fővárosban a magyarok szemébe?: ,,Kihaló faj vagytok!"
Segítek: Darányi Deutsch Tamás, egy zsidó.
Neki szabad?
Mondja, a zsidók, és a cigányok magyarozhatnak, ezer decibellel?
A magyart a saját földjén lehordhatják, sárbatiporhatják, és még akkor is szélesen mosolygjon, csak azért, mert aki ezt teszi vele szemben, történetesen zsidó?
Amiről Ön próbál meggyőzni, és amit a cionista barát Nyugat diktatórikusan alkalmaz a nemzsidókra, nem létezik!
Az erőszak, a terror ellen minden időben, minden nép, és egyén aktív ellenállást tanúsított!
Mondja Ön szerint normális, hogy a zsidók nyomására megszülethetett ez a cikkben vázolt bírósági döntés?
Normális, hogy a saját hazánkban megszűnt az Alkotmányban, és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is rögzített lelkiismereti és szólásszabadság?? Márpedig a holokauszt törvény hatályba lépésével, amit a törpe MAZSIHISZ erőszakolt ki, megszűnt!!
Térjen vissza a földre, pontosabban a magyarok közé, és inkább a szent korona történelmi Alkotmányunk rehabilitációjáért fáradozzon, és ne a zsidókat védje, védi azokat a NATO, a magyar kormány, a holokauszt törvény, és fejlett Nyugati világ összes médiája.
Vissza a koronát a közjog élére!!
Carter is ezért adta vissza!

Válaszok:
nemhiszek | 2010. március 28. 16:30

Carrol Quigley történész, a washingtoni Georgetown egyetem professzora, 1965: ,,A pénztőke hatalmasainak messze tekintő célja nem kevesebb, mint a pénzügyi ellenőrzés olyan, magánkézben lévő világrendszerének a létrehozása, amely képes uralni valamennyi ország politikai rendszerét és a világgazdaság egészét. Ezt a rendszert a világ központi bankjai feudális módon ellenőriznék, összhangban azokkal a titkos megállapodásokkal, amelyeket a rendszeresen tartott magántalálkozókon és konferenciákon elfogadnak.”

Abraham Lincoln, az Egyesült Államok tragikus sorsú tizenhatodik elnöke, aki tett is azért, hogy a pénz szervezett magánhatalma ne vegye át az uralmat a demokratikus állam felett, 1863-ban így foglalta össze véleményét a pénzhatalomról: ,,A pénzhatalom béke idején élősködik a nemzeten, háborús időben pedig összeesküszik ellene. Despotikusabb mint a monarchia, arcátlanabb mint az autokrácia, s önzőbb mint a bürokrácia. Olyan válság közeledtét látom a közeljövőben, amely megbénít, és arra kényszerít, hogy remegjek hazám biztonságáért. A korporációk kerülnek uralomra és a korrupció korszaka köszönt ránk. A pénzhatalom arra törekszik, hogy fenntartsa uralmát, kihasználva az emberek elő-ítéleteit, egészen addig, amíg a gazdaság néhány kézben halmozódik fel, és a köztársaság elpusztul”.

Thomas Jefferson, aki 1801 - 1809 között volt az Egyesült Államok elnöke, így gondolkodott a magán központi bankokról:
,,Polgáraink szeme nincs eléggé nyitva ahhoz, hogy lássák bajaink igazi okát. Ezt szinte mindenben keresik, egyedül a bajok igazi okozójánál, a bankrendszernél nem. Ez a rendszer bizonyos formában hasznos is lehetne, de ma már visszaélésekhez vezetett, mivel összeegyeztethetetlen a közösség biztonságával és jólétével.
A legőszintébben hiszem, hogy a bankok hatalma veszélyesebb, mint a fegyverben álló hadseregeké; és az az elv, hogy finanszírozás címén olyan pénzt költsünk el, amit majd az utódainknak kell megfizetni, nem más, mint hazárdjáték a jövőnkkel”.


A zsidó az én felfogásomban egy ideológiai és metafizikai képlet, annak a rövidítése, hogy „a zsidó paradigma alkalmazója”. A zsidó paradigma példázata azt mondja ki, ,,hogy a zsidó nép az Isten által kiválasztott nép, és hogy a Talmudra feltétlenül szükség van a Szentírás megértéséhez.”
A „zsidó paradigma alkalmazója” lehet bármelyik nép fia, nem csupán izraelita. Nem vádolhatnak tehát zsidózással, mert nem vagyok antiszemita. Senkinek sem kell zsidónak lennie, vagy akár katarnak, vagy dialektikus materialistának. A szónak nincs semmiféle faji jelentése, a zsidó paradigma alkalmazóinak mély, ebből fakadó rasszizmusa ellenére. A „zsidónak” rasszista, nacionalista származéka a cionista, mert a cionisták a figyelmüket a tényleges, történelmi zsidó népre összpontosítják és hisznek az ő egyedülálló kiválasztottságában. A „zsidó” univerzalista származéka a „mammonita”, mert a mammoniták a zsidó paradigma kifelé irányuló vonatkozásait elfogadják, és egyetemessé teszik. Egy „abszolút zsidó” cionista (saját maga és a többi zsidó felé) és mammonita (a nem zsidók felé). Egy nem-zsidó lehet cionista vagy egy mammonita, de ha mindkét elvet magáévá teszi, akkor „új-zsidóvá” válik.
A keresztény a zsidó ellentétele, mert tagadja a zsidók „isteni jogát” arra, hogy a nem-zsidókat (Palesztinában vagy másutt) elnyomják, és elutasítja a felebarátjával szembeni mammonita önzést. A keresztény anticionista, mert a tényleges, történelmi zsidókat úgy tekinti, mint lehetséges szeretett testvéreit Krisztusban, akiket föl kell világosítani, nem pedig elszigetelni, vagy valahol távol elzárni. A rasszista antiszemiták ezért nem lehetnek keresztények A keresztény mammon ellenes, mert mindenkit felebarátjaként kezel. A neoliberálisok ezért nem lehetnek keresztények.
Csatlakozom Karinthy Frigyeshez. Ő - aki tudjuk maga, és családja által is érintve volt, ezt írta: ,,Üldözik a zsidókat, mert azt mondják, gazemberek. - Üldözzék a gazemberséget! S jaj a zsidóknak, ha azok...”


A cionizmus Magyarországon

A cionizmus prominens magyarországi képviselője a Magyarországi Cionista Szövetség (MCSZ), amely a magyarországi cionista szervezetek intézményes kerete. Az MCSZ még a ma zsidó, és liberális körök által lefasisztázott, Horthy-korszakban, 1927-ben alakult, és megalakulása óta tagja a Cionista Világszervezetnek (héberül: Hisztadrut Hacioni Haolamit).
Az MCSZ a második világháború előtt, a német csapatok 1944. márciusi bevonulása előtt törvényes keretek között működött, és fontos szerepet játszott a zsidó fiatalok nevelésében és oktatásában. A náci megszállás idején szerepet vállalt a zsidó ellenállásban és életmentésben. A világháború után berendezkedő kommunista diktatúra, annak ellenére, hogy legfelső vezetői (mindenekelőtt Rosenfeld-Rákosi Mátyás pártfőtitkár) maguk is zsidók voltak, 1949-ben betiltotta a Szövetséget. Tagjai ekkortól illegalitásban tevékenykedtek, és a lehetőségekhez mérten, meglehetősen sikeresen, mindent megtettek a zsidó identitástudat megőrzéséért.
A rendszerváltás után az MCSZ újból a törvényes keretek között tevékenykedik. Tagszervezetei a következők: Hasomer Hacair, Bnei Akiva, Habonim Dror, Herut, Kidma, Marom, Oneg Sabbat Klub, Oz Ve Salom, WIZO és a Likud.
Az MCSZ fő célkitűzései (idézet a Szövetség internetes honlapjáról):
- a zsidó nemzeti tudat fejlődésének előmozdítása
- a zsidó, illetve cionista oktatás és nevelés
- küzdelem az asszimiláció ellen!
- a zsidóság Izraelbe való hazatérésének szorgalmazása
- Izrael Állam és a diaszpórában élő zsidóság kapcsolatainak előmozdítása
- cionista jellegű kezdeményezések támogatása
- héber nyelv oktatása
- antiszemitizmus elleni küzdelem és a zsidóság jogos érdekeinek védelme.
A Szövetség rendszeresen szervez közös, ún. Széder Estét, ifjúsági vezetőképzést, különböző szemináriumokat, konferenciákat, Hasbara műhelymunkákat és saját Pedagógia Központot működtet, amely tanügyi káderek és fiatalok továbbképzését segíti.
A szövetség kétévenként osztja ki a Herzl–Nordau-érdemérmet. Az MCSZ kiadványa a „Bethlen téri füzetek”, amely a zsidóságot érintő ideológiai kérdésekkel foglalkozik. Emellett a Szochnuttal közösen havonta adja ki az „Erec” nevű folyóiratot.
Az MCSZ a tevékenységéhez szükséges pénzforrásokat pályázatok útján, adományokból, és az adó 1%-ának felajánlásaiból biztosítja.


A cionizmus kritikája

A cionizmussal, mint eszmével és mozgalommal szembenálló eszme, mozgalom, politikai törekvés az anticionizmus, amely sokféle, gyakran egymással összekapcsolódó forrásból táplálkozik.
Kritika vallásos zsidók részéről: történelmileg a legkorábbi bírálat, a cionizmus megszületésével egyidős. Eszerint a zsidó állam léte szentségtörés, csak a Messiás állíthatja helyre az ókorban elpusztított Izraelt.
Az asszimilációra, integrációra törekvő reform zsidók kritikai attitűdje elsősorban a holokausztot megelőző időszakra jellemző, szerintük a világ zsidóságának elsősorban hazájuk társadalmába kell minél szervesebben beilleszkednie.
Az arab és palesztin nacionalizmus szükségképpen szemben áll a zsidó nacionalizmussal, a tét az arabnak tekintett föld, illetve a palesztin szülőföld védelme a betolakodóktól.
A cionizmus baloldali, antiimperialista kritikája szerint az őslakók nacionalizmusa legitimebb, mint a megszállóké, a gyarmatosítóké. Az ENSZ 1975-ös elítélő határozata is, amit a cionisták nyomására 1991-ben visszavontak, ezt a gondolatmenetet követi.
A vallásos muzulmánok Jeruzsálemet az iszlám harmadik szent helyének tekintik, így annak idegenek általi elfoglalása dzsihádra ad okot.


Ma már nehéz elképzelni, de tény, hogy 1944-ben, hat évvel a Kristályéjszaka után Lessing J. Rosenwald, az Amerikai Zsidó Tanács elnöke elfogadhatónak tartotta, hogy a zsidó államiság cionista ideálja egyenértékű "a hitleri koncepciónak megfelelő faji államfelfogással". A cionizmus elvi ellenzése volt az elmúlt évszázad legnagyobb részében az amerikai judaizmus fővonalú álláspontja.
Az anti-cionizmus még Izrael megalapítása után sem volt csupán egy elszigetelt eretnek álláspont. Rosenwaldhoz hasonló, beilleszkedett, reformszellemű zsidók vélekedtek úgy, hogy a judaizmusnak inkább vallási, mint politikai téren kell maradnia; az ultra-ortodoxok úgy tekintettek a a zsidó államiságra, mint kegyeletsértő próbálkozásra "Isten kezének ellökésére"; marxista zsidók - köztük nagyszüleim - úgy tekintettek a cionizmusra és mindenfajta nacionalizmusra, mint a sokkal lényegesebb osztályharctól való eltántorításra.
Abban a hitben nevelkedtem, hogy zsidónak lenni annak elfogadását jelenti, hogy olyan törzshöz tartozom melyet időről időre kitaszítottak, sanyargattak, lemészároltak. Sok ezer évi előzetes elnyomás sem adott jogot saját hazához vagy az önvédelemhez, mely valaki másét helyettesítette volna. Rendkívüli ajánlat egy profétai hagyományból eredő kötelezettség volt: eljárni az elnyomottak védelmében kiátkozva az elnyomókat. Az utóbbi évtizedek során jóformán lehetetlen volt az Izraeli állam ellen szólni anélkül, hogy antiszemitizmussal vagy még rosszabbal vádolnának meg. Nem csupán az izraeli akcióknak, hanem az államalapítás cionista dogmáinak megkérdőjelezését is hosszú időn át kimondhatatlan istenkáromlásként kezelték. Immár nem lehet őszinte meggyőződéssel elfogadni, hogy azokat a sanyarú körülményeket melyek közt a palesztinok Gázában és a Nyugati Parton élnek és meghalnak ennek a zsákutcának bármely oldaláról származó speciális politika, vezetők vagy pártok okozzák. A probléma alapvető: egynemzetiségű vagy egyvallású állam létrehozása heterogén nemzetiségű és vallású területen vagy a kirekesztés politikáján át (gondoljunk a 139 négyzetmérföld területű börtöntáborra, amit Gaza jelent) vagy a teljes etnikai tisztogatáson át vezet. Egyszerűen szólva: a probléma maga a cionizmus.
Bizonyított, hogy a cionizmus anakronizmus, a 19-ik század romantikus nacionalizmusának visszamaradt ideológiája, bepréselve a 21-ik század geopolitikájába. De a cionizmus nem pusztán divatjamúlt. Még 1948 előtt egyik alapvető figyelemkiesésük volt: Palesztinában palesztinok élnek. Ez a múlt század több kiemelkedő zsidó - köztük több cionista - gondolkodóját arra vezette, hogy elvessék a zsidó államiság ideáját. Az 1925-ben alapított, Martin Buber, Hannah Arendt és Gershom Solem által sokszor támogatott Brit Shalom Mozgalom egyenlő státusszal bíró arabok és zsidók szekularizált, kétnemzetiségű állam mellett állt ki. Az ő szempontjuk egyaránt volt erkölcsi és célszerű. Buber attól tartott, hogy a zsidó állam intézményrendszere "előrelátható nemzeti öngyilkosságot" jelent.
A Buber által előrelátott sors megvalósulása a mi művünk: egy, évtizedeken át hadiállapotban élő nemzet, negyedmillió másodrangú státuszú arab állampolgár, 5 milliónál több, a legalapvetőbb emberi és politikai jogától megfosztott palesztin. A dél-afrikai apartheid rendszer két évtizeddel ezelőtti villámgyors összeomlását követően ma ott békében élnek. De a fehér dél-afrikai rezsim, minden bűne mellett sem támadta a bantusztánokat olyasféle pusztító erővel, mint ahogy Israel Gázát látogatta decemberben és januárban, melynek során 1300 palesztint öltek meg, egy harmad részben gyereket...
Az izraeli politika a nyilvánvalóan elkerülhetetlen két-államú megoldást egyre kevésbé tette elérhetővé. Izraeli települések építése a Nyugati Parton és Kelet Jeruzsálemben módszeresen tette járhatatlanná a Palesztin Állam kialakítását. Benjamin Netanjahu, az új izraeli miniszterelnök kifejezetten visszautasította a független palesztin állam ideájának elfogadását, ami a közeli jövőben ugyanazt sejteti: még több település, még több megtorló merénylet.
Mindez a Brit Shalom eszme ujjá éledéséhez vezetett:, egyetlen, szekularizált, kétnépességű állam, ahol a zsidók és az arabok azonos politikai jogokat élveznek. Az akadályok természetesen hatalmasak. Ezek nem csak az erőteljes izraeli ragaszkodást jelentik egy kizárólagos zsidó államhoz, de a palesztin analógot is: a Hamasz eszméje az iszlám jogról. Mindkét oldalnak biztosítékot kell kapnia biztonságuk garantálására. Egy ilyesfajta állam pontos körvonalaihoz tartozik a szavazategyenlőség demokráciája vagy egy sokkal összetettebb szövetségi rendszer, melyhez sok évi fájdalmas megállapodások, a jelenleginél bölcsebb vezetők kellenek, megalkuvásmentes támogatás a világ többi részéről, különösen az Egyesült Államoktól.
Jelenleg az anti-cionizmust az anti-szemitizmusnál sokkal veszélyesebb járványként való beállítása annak a poziciónak a tarthatatlanságát bizonyítja, melybe az izrraeli apologéták önmagukat belekényszerítették. Nemzetközi megbélyegzéssel dacolva, a párbeszéd korlátozására törekszenek, falakat emelnek annak meghatározására, hogy mit lehet és mit nem lehet mondani.
Ez így nem megy. A cionizmus ellenzése se nem anti-szemitizmus, se nem részbeni radikalizmus. Nem jelent többet, mint saját, komolyan vett értékeink megtartását.

Válaszok:
koronaőr | 2010. március 28. 11:37

Butaságot beszél, aki zsidó vallású magyarokról beszél, mert a zsidó vallású magyar fogalma megtévesztés, mert, vagy vallásos zsidó létezik, akinek a népi hovatartozása és a felekezete egyaránt zsidó, vagy pedig vallásáról lemondott magyar. Amelyik zsidó nem vállalja fel a vallását, tehát a Istentől kapott kiválasztottságát, az milyen alapon nevezi magát zsidónak?
Ez a megállapítás azért fontos, mert ennek alapján lehet az állam keretein belül a zsidók státusát kijelölni. A jogász, dr. Halász József írta:
,,Az államalapító magyar nemzet tagjai, bárhol élnek a világon (tehát nem csak a csonkaországbeliek, de nem is csak a Trianon előtti országban lakók, hanem a világmagyarság),
- az államalkotó nemzetek tagjai, vagyis azok, akik a Szent Korona értékrendjét elfogadva találtak kultúrájuknak helyet a Szent Korona Országának területén és ezzel részeivé váltak a szerves egységnek. A horvátok példát mutatnak ebben a kérdésben, ugyanis ők ma is a Szent Korona tagjainak tekintik magukat, nemzetüket pedig a Szent Korona államalkotó nemzetének.
Két - velünk élő - népcsoporttal kapcsolatban merülhet fel a kérdés azzal kapcsolatban, hogy államalkotó nemzet-e, vagy sem: a zsidókkal és a cigányokkal.
A zsidók a Talmudra való hivatkozással nem akarják elfogadni a Szent Korona értékrendjét , tehát ők kirekesztették magukat az egyetemes magyarság köréből, ezért vendégjogot gyakorolva élhetnek a Szent Korona Országában, vagyis államügyekkel kapcsolatos döntési jog nélkül.”


Végszó:
Magyarország, és a fejlett nyugat is cionista megszállás alatt szenved, mert a bankjaikkal uralják az országok kormányait.
De ezzel ők nem elégszenek, meg, ők a nemzsidók Istentől kapott szabad gondolkozását , és lelkiismeretét is uralni akarják, ezért kényszerítik ki mindenütt a holokauszt tagadást tiltó törvényeket, és a Strassbourg-ihoz hasonló ítéleteket is.
Ha ez nem így lenne, nem történhetett volna meg a fenti bírósági ítélet.
Szabadságot a szent korona országának!!!!
Éljen Teleki gróf munkássága!
Justice for Hungary!!!


Idéztem. Nem az én nagyszüleim voltak zsidók.


Ez az itélet a harmadik.
Az első volt amikor a vöröscsillagot nem tekintette a biróság önkényuralmi jelképnek- csak a horogkeresztet. A második volt amikor levetette olaszországban a keresztet az osztálytermek faláról azzal hogy az ateistákat zavarja. Ez a cikkbeli harmadik itélet azt jelenti hogy a Stassburgi bíróság politikailag elfogult - a realitástól évtizedekre álló szervezet.
Magyarország területén az itéletei akkor érvényesek, ha magyarország a jogrendjébe beilleszti. ( Nem irhatja át például Strassburg a magyar alkotmányt.)
Ugyhogy dugják föl az itéletüket.


Kíváncsi vagyok, mit fog Karsai a pénzével kezdeni. Innentől kezdve nehogy vérszemet kapjon...!

Ez a Karsai az a történész, aki szeretné valójába nullára írni a Szovjetunió lágereibe elhurcolt, s az ott elpusztult magyar hadifoglyok, civil lakosok számát. Ő az, aki elbagatellizálja, és jópár százezerrel kevesebbre taksálja az orosz munkatáborokban, a gulágon rabszolgamunkát végzők és meggyilkoltak számát.

Elég volt már abból, hogy ennek a népnek nem lehet hovatovább saját mítosza, mert lebontatják a turul madarat ábrázoló szobrot, és ultramodern kis külföldi fotósnőcskék kifigurázhatják. Történelmi zászlók színeit minősítik fasisztának. A magyar hagyományos viseletet (paraszti egyházi, iskolai stb.), azaz a fehér ing, fekete nadrág, mellényt nyilvánítják nemkívánatossá. Az elrabolt vagyonokon nő fel a többedik kommunista utódgeneráció, s a tömegbelövetők magas nyugdíjjal élnek.

Zsidó, holocausttúlélők indítanak pert (lehet, hogy nem nyerik meg, de a perköltség akkor is a mi zsebünkből fizetődik ki, lesz az 100 milliós is!)
Aljas cselekedet ez a Karsai részéről.
Akkor bezzeg a legtöbb kussol a "jeles értelmiségből", amikor mindenféle tolvajlások és önkények iratanyagát évszázadokra zárolják és titkosítják a mostani kommunista gengsztererek és talpnyalóik.

Meg is értem, hogy az a generáció, amelyik ebben nőtt fel az utóbbi években, jóval radikálisabb nézeteket vall. Magamon is azt érzem, hogy egyre több az az aljasságlista, amin nem lehet csak úgy felülemelkedni.


Idézem Önt.
"Neki szabad?
Mondja, a zsidók, és a cigányok magyarozhatnak, ezer decibellel?"

Ezzel el is mondott mindent. A többit nem is kellett volna elolvasnom.

Éljen soká, és virágozzék, a Magyar nemzet, és a "szemet-szemért fogat-fogért" mozgalom örök, és megbonthatatlan barátsága.


Tisztelt nemhiszek!
Tudja ön a Szentírás alapján mit jelent a ,,szemet-szemért, fogat-fogért" elv?
Isten azért adta az Ószövetségben ezt a törvényt, hogy a büntetés arányos legyen a bűnnel!
ön szerint a bűncselekményeket nem kell büntetni? Vagy csak azokat kellene, amelyeket zsidók ellen követnek el? Miért ez a kettős mérce??
Én a fentebbi hsz-emben azért tettem fel az Ön által kifogásolt kérdést, mert azt tapasztalom széles baráti körömmel együtt e kis hazában, hogy kettős mérce uralkodik, amely szerint zsidózni nem lehet, még a fogalmat is kerülni kell, és cigányt sem szabad mondani, de a magyar többséget lehet bártran sz..rni, szapulni.
Csak emlékeztetni szeretném, hogy mindkét kisebbség már a XI-XII-század óta köztünk él, és kevés kivételtől eltekintve azóta sem azonosultak a magyarsággal semmilyen téren!!
Ha nem hisz nekem keresse meg a neten Klaus Shickert tanulmányát amely szintén azt bizonyítja, hogy a magyarországi zsidóság nem asszimilálódott, és nem azonosult a magyarság sorskérdéseivel.



Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó

{if $kampany} {$campaign.AV_Code} {/if}