Mengele naplója magyar kézen
Olvasson többet a témában! kult, kultúra, háló és puding, náci, nácizmus, SS, Joseph Mengele, háborús bűn, zsidó, Auschwitz, holokauszt.
2010. február 8. 12:08
A hátborzongató feljegyzésekben a „halál angyala” minden döntéséért vállalta a felelősséget.
Az Alexander Autographs árverésén a napló kikiáltási ára 60 000 dollár volt. Végül egy magánszemélyé lett a nyertes licit, akinek 86 éves, ma is élő a nagymamája maga is olyan túlélő, akit Mengele válogatott ki az egyik magyarországi transzport érkezését követően. Az új tulajdonos a dokumentumokat a Holokauszt Múzeumnak ajándékozta.
Joseph Mengele a második világháború idején katonaorvosként az auschwitzi megsemmisítő táborban teljesített szolgálatot, és kulcsszerepet játszott az oda deportált 430 ezer magyarországi zsidó „szelektálásában” – azaz a gyerekek, öregek és betegek kiválogatásában, akiket a gázkamrákba küldtek. Nevét a foglyokon végrehajtott az orvosi etikával összeegyeztethetetlen kísérletei tették hírhedtté. Mengele Dél-Amerikába menekült a háború után, és ugyan előkelő helyen szerepelt a leginkább körözött náci háborús bűnösök listáján, sohasem sikerült elfogni; Brazíliában, Bertioga tengerpartjánál halt meg 1979-ben.
Mengele 1960 júniusában kezdte el írni 180 oldalas naplóját, melyben orvosi-természettudományos vízióit fejtegeti. „Tudjuk, hogy a szelekció természetes szabályai mindig is kiválogatáson és selejtezésen alapultak, a gyenge egyedek például nem szaporodhattak. Ha pedig a természetes szelekció már nem működik, akkor tennünk kell róla, hogy azt emberi beavatkozással pótoljuk... akiknek fogyatékos génjeik vannak, azokat egyszerűen sterilizálnunk kell” - fejtegeti naplójában. „Ma már látom, mennyire voltak elképzeléseim helyesek, s azt is, hogy mások tanácsát követve jóvátehetetlen őrültség lett belőlük, de elutasítom, hogy másokra hárítsam a felelősséget: egyedül én voltam felelős döntéseimért” – írta 49 évesen.
Joseph Mengele a második világháború idején katonaorvosként az auschwitzi megsemmisítő táborban teljesített szolgálatot, és kulcsszerepet játszott az oda deportált 430 ezer magyarországi zsidó „szelektálásában” – azaz a gyerekek, öregek és betegek kiválogatásában, akiket a gázkamrákba küldtek. Nevét a foglyokon végrehajtott az orvosi etikával összeegyeztethetetlen kísérletei tették hírhedtté. Mengele Dél-Amerikába menekült a háború után, és ugyan előkelő helyen szerepelt a leginkább körözött náci háborús bűnösök listáján, sohasem sikerült elfogni; Brazíliában, Bertioga tengerpartjánál halt meg 1979-ben.
Mengele 1960 júniusában kezdte el írni 180 oldalas naplóját, melyben orvosi-természettudományos vízióit fejtegeti. „Tudjuk, hogy a szelekció természetes szabályai mindig is kiválogatáson és selejtezésen alapultak, a gyenge egyedek például nem szaporodhattak. Ha pedig a természetes szelekció már nem működik, akkor tennünk kell róla, hogy azt emberi beavatkozással pótoljuk... akiknek fogyatékos génjeik vannak, azokat egyszerűen sterilizálnunk kell” - fejtegeti naplójában. „Ma már látom, mennyire voltak elképzeléseim helyesek, s azt is, hogy mások tanácsát követve jóvátehetetlen őrültség lett belőlük, de elutasítom, hogy másokra hárítsam a felelősséget: egyedül én voltam felelős döntéseimért” – írta 49 évesen.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/4233
Bejelentkezés