Minden olyan cég vezetésében kötelező lesz legalább egy nőnek helyet biztosítani, ahol az igazgatóságban legalább három tag van.
Angela Merkel koalíciós kormánya kötelező női kvótát vezet be, amelyet a cégeknek a vezetésükben kell alkalmazni. A német családügyi miniszter, Franziska Giffey történelmi áttörésnek nevezte a döntést.
A mostani döntés értelmében a jövőben minden olyan cég vezetésében kötelező lesz legalább egy nőnek helyet biztosítani, ahol az igazgatóságban legalább három tag van. Ugyan 2015 óta már van szabály arra, hogy a cégek biztosítsák nők kinevezését vezetőségi pozíciókra, ám ez eddig önkéntes alapon történt, s ezért Franziska Giffey ezt a gyakorlatot kudarcosnak minősítette. A hírről beszámoló Financial Times idézi az AllBright Foundation kimutatását, mely szerint a DAX tőzsdeindexen szereplő 30 legfontosabb német vállalat vezetésében 12.8 százalékot tesznek ki a nők.
A döntésre a lap beszámolója szerint ugyanakkor szkeptikusan reagáltak a német cégek, mert álláspontjuk szerint ez beavatkozás az ő belső ügyeikbe.
A cégek mellett a kormányzati szektort is érinteni fogják a női kvóták: a CDU/CSU és az SPD közti megállapodás értelmében azon szervezetekben, amelyekben a kormánynak érdekeltsége van, a felügyelőbizottságban 30 százalékos aránya kell, hogy legyen a nőknek. A női kvótát többek között az egészségügyben, valamint a Szövetségi Munkaügyi Hivatalban is alkalmazni fogják. A döntésről az igazságügyi minisztérium szerint a következő héten fogják tájékoztatni a német pártok vezetőit, a kabinet pedig a következő hónapokban fog szavazni róla. Christina Lambrecht igazságügyi miniszter szerint „ez nagy siker a német nőknek, és egy óriási lehetőség nem csak a társadalom, hanem a cégek számára is.”
Címlapkép: MTI/EPA/DDP Images pool/Andreas Gora
Nógrádi György szerint Németországban a döntő fordulat nem következett be, a német politika erre képtelen volt.
Egyre veszélyesebben harsogja a saját elképzelését a lengyel miniszterelnök.
Friedrich Merz CDU-pártelnök is elítélte a világ leggazdagabb emberének véleményét.
Becslések szerint ezzel az intézkedéssel Németország évente legalább hárommilliárd eurós bevételre tehetne szert.
A FAZ szerzője változtatásokat sürget, mert különben „kialszik a fény”.
„Hatalmas károk a demokráciának”, „szélsőjobboldali szócső” – Elon Musk a Die Welt am Sonntagban kiállt az AfD mellett, mire kígyót-békát kiáltottak rá és a lapra az úgymond demokratikus német pártok.
Nógrádi György szerint Németországban a döntő fordulat nem következett be, a német politika erre képtelen volt.
Nagy Attila Tibor politikai elemző előre tekintve arról is beszélt lapunknak, hogy mely területen kell véleménye szerint 2025-ban „nagyot domborítania” a kabinetnek.
