Az antiszemitizmus eredetét illetően a felmérés adatai azt mutatják, hogy összeurópai szinten a szélsőséges muszlim nézeteket vallók mellett a baloldali nézeteket vallók részéről is több antiszemita incidens érte – a percepciók szerint – a válaszadókat, mint a jobboldali politikai nézeteket vallók részéről. A magyar válaszok körében ugyanakkor szignifikáns többségben voltak a jobboldali elkövetőkre vonatkozó benyomások.
Ezzel kapcsolatban a FRA-jelentés december 10-i brüsszeli bemutató konferenciáján Vera Jourová igazságügyi biztos kiemelte, hogy a Bizottság az antiszemitizmus minden formáját elítéli, legyen az akár bal-, akár jobboldali természetű, akár szélsőséges csoportoktól eredő. Karoline Edtstadler osztrák belügyi államtitkár szintén hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus számos formát ölthet, és Izrael állam, illetve az izraeli politika kritikájának formájában is megjelenhet.
Óvatosan kezelnék a magyar eredményeket
A FRA-jelentés brüsszeli bemutatója során a felmérés kedvező magyar adatait a felszólaló zsidó szervezetek képviselői egyes megjegyzéseikkel igyekeztek árnyalni. Ariel Muzicant, az Európai Zsidó Kongresszus alelnöke szerint Magyarországot nem lehet összehasonlítani Franciaországgal, mivel Magyarországon nem élnek muszlimok, a felmérés magyar adatait ehhez képest kell értékelni, továbbá Magyarország kedvező eredményei szerinte óvatossággal kezelendők, és úgy vélte, hogy az előző, 2012-es felméréshez képest csak a Jobbik térvesztése miatt csökkenhetett az antiszemitizmus-érzékelés Magyarországon.
Maram Stern, a Zsidó Világkongresszus igazgató-helyettese rövid záróbeszédének a végén megjegyezte, hogy miközben a FRA-jelentés azt mutatja, hogy az antiszemitizmus Magyarországon jelenik meg legkevésbé problémaként, aggasztó, hogy ebben az országban olyan címlapok jelennek meg, mint a Figyelő hetilap Heisler Andrást ábrázoló címlapja.