Bolond lyukból

Offenzív Kis hableány és a többiek – Az Alapjogokért Központ sajtószemléje

2018. december 6. 19:48

Alapjogokért Központ
Alapjogokért Központ

Bevándorlókat várnak a kanadai drogtermesztés fellendítéséhez, a Kis Hableányt pedig offenzívnek találták a Princetonon. Többek között ezekről is beszámol az Alapjogokért Központ sajtószemléje.

Az Alapjogokért Központ heti sajtószemléjében arról ír: az az igazán progresszív, aki csókolózik saját gyermekével  (És nem, nem pusziról van szó.) Ha az olvasó ezen „fordított Ödipusz-komplexus” kezelését inkább mentálhigiénés szakemberekre bízná, akkor nem csak maradi, de talán még bűnös is. A haladók szemében ugyanis a rendhagyó, szájra adott „atyai csók” egyáltalán nem természetellenes, sőt, az Independent cikke szerint „emlékeznünk kell arra, hogy a csók csak egy jele a normális kapcsolatnak apa és gyermeke között, amit éljenezni és ünnepelni kell”. 

„Halottról vagy jót, vagy semmit? Még mit nem! A homoszexuálisok nem megfelelő támogatása ugyanis annyira szörnyű bűntett, hogy még a kegyeleti szempontokat is felülírja, legalábbis a Huffington Post szerint” – áll a szemlében. Ebben a szellemiségben cselekedve a nemrég eltávozott George H. W. Bush egykori amerikai elnök nekrológja helyett a liberális lap inkább az elhunyt államférfi LMBTQIPAXYstb.-emberek ellen elkövetett „bűneit” sorolta fel. A listán olyan szörnyű rémtettek szerepelnek, mint az azonos neműek házasságának elutasítása, amely egyértelmű akadálya annak, hogy valakire tisztelettel emlékezhessünk.

Eközben súlyos gondokkal küzd Kanada: az élet ott sem fenékig tejfel. A Newsweek számol be az igen tragikus, már-már balkáni helyzetről, hogy miután a megállíthatatlan progresszió áldásának köszönhetően az év eleje óta legális a könnyűdrogok fogyasztása Kanadában, „sajnos” nincs elég helyi drogtermelő. De aggodalomra semmi ok, a világjobbítás fáradhatatlan élharcosai már megtalálták a megfelelő megoldást: migránsokkal termeltetnék a tudatmódosítókat. Figyelemre méltó, ahogy egyik liberális követelés a másik teljesülését eredményezi – minél előbb legalizálja egy ország a drogokat, annál hamarabb lehet belőle bevándorlóország. A harc sohasem érhet véget, a mozgalomnak élnie kell!

A szemlében arról is olvashatnak: az Egyesült Államokban sem unatkoznak azok, akiknek pedig kellene, ugyanis az LGBTQ Nation szerint olyan, diszkriminációs szempontból érfalrepesztően fontos témákkal is kell foglalkozni, mint például a „női mell” definíciója. „Ha a kedves olvasó úgy gondolja, hogy ő bizony pontosan tudja mi a különbség egy férfi és egy női mell között, téved. Ha ugyanis – engedve a liberális követelésnek – kikapcsoljuk a logikát és a biológiát, és elfogadjuk a transzneműséget, mint önálló identitást máris felismerhetjük a húsbavágó dilemmát: mi minősül női mellnek transznemű, interszex vagy nembináris emberek esetében? És ha adott esetben közterületen tilalmozottak a fedetlen keblek, akkor most ez vonatkozik rájuk vagy sem? Ők ugyanis maguk sem tudják eldönteni, hogy mellük női vagy férfi testrész. De talán nem is ez a megoldás. Mert ahogy a cikkben is olvasható: »Odalenne a sokszínűség, ha a melleket csak aszerint osztályoznánk, hogy női vagy férfi mellekről van szó«” – fogalmaznak a szemlében.

A karácsonyra készülődve olvashatnak még arról is, hogy a „fejlett országokban” az ünnepi időszakban egyre nagyobb igény mutatkozik muszlim pantomimesekre, Szent Miklós napja alkalmából pedig a Gay Star News segítségével mutatjuk be a Mary Poppinsba öntött genderfluid Mikulást. A Buzzfeedet szemlézve az is kiderül, hogy egyes nők „reprodukciós kényszerhelyzetbe” kerülnek, és „értéktelennek érzik magukat, mintha csak az az egy feladatuk lenne a házasságban, hogy szüljenek”. Mindez magyarra fordítva annyit tesz, hogy a progresszívek szerint abnormális, ha egy férfi gyermeket szeretne házastársától. A Sun cikke alapján hírt adnak a szemlében azokról a férfiakról, akik a hamis szexuális zaklatási vádaktól rettegve, az aktus előtt inkább videóra veszik partnerük beleegyező nyilatkozatát. Ez ám az előjáték! A New York Timesból pedig az is kiderül, hogy a Disney-féle Kis hableány zenéje nem csak elnyomó, de egyenesen „katalizálja a nőkkel szembeni erőszakos tendenciákat és támadásokat”. „Végül pedig elsiratjuk a sajtószabadságot a Vice hasábjain annak okán, hogy az újságíróknak újabban információt kell szolgáltatniuk terrorista forrásaikról a hatóságok számára” – áll az öszeállításban.

Az Alapjogokért Központ szemléje itt érhető el.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/139792