Baloldal

Szili Katalin élesen bírálta a magyar baloldalt egy konferencián

2018. november 7. 16:37

Szili Katalin szerint a magyar baloldal válságának kezdete a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz kötődik.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerint a magyar baloldal válsága nem az őszödi beszédhez, hanem a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz kötődik, és szerinte ma Magyarországon nincsen igazi baloldali politikai erő.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, aki a rendszerváltástól 2010-ig politizált az MSZP színeiben, a Nézőpont Intézet a témában rendezett szerdai budapesti konferenciáján arról beszélt, hogy azért hagyta ott „a baloldalinak nevezett" szocialista pártot, mert az „nem tudott akkor sem baloldali lenni, amikor ezt kormányzó pártként megtehette volna".

A baloldalnak voltak strukturális problémái, de szerinte a válság kezdete a kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz köthető. Ekkor a hitelvesztés, a hitelesség kérdése vetődött fel, és ezzel elkezdődött a baloldal mélyrepülése – mondta.

Szili Katalin szerint „az az önmagát baloldalinak nevező konglomerátum, amely 12 éven keresztül kormányzott, gyakorlatilag mindig is a tőke pártján állt, és kevésbé a munkavállalók, illetőleg (...) a szociálisan leszakadók pártján".

Kitért arra is, hogy szerinte a mai magyar baloldal nem teljesen pontosan körülírható és meghatározható politikai erő, és ez is egy problémája, azaz: nem képez egy koherens egységet, egymásnak ellentmondó ideológiák találhatóak benne, valamint alapvetően mindig is egy neoliberális gazdaságpolitikát folytatott. A kormánypártoknak van egy koherens világképe, addig az ettől különálló erők abból vezetik le a saját identitásukat, magatartásukat, hogy csak mindenben ellent mondanak a kormányzóknak – mondta Szili Katalin.

A miniszterelnöki megbízott szerint a baloldalnak kellene „egy korszerű nemzeti identitás", szükség lenne arra, hogy egy ökológiai érzékenységet is tanúsító társadalompolitikát képviseljen, valamint vissza kellene térnie a baloldali értékekhez. Ugyanakkor megjegyezte, nem lát ma olyan politikai erőt, amelyre  az lehetne mondani, hogy igazából baloldali. Ezzel szembe kellene nézni és a belső vitákat erről le kellene folytatni – tette hozzá Szili Katalin.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a magyar baloldal válságának okairól szólva arról beszélt, hogy a baloldal mindkét pártja, az MSZP és a DK sem tudta tisztázni azt, hogy mi a nemzeti érdek, nem tudta a globalizációhoz való viszonyát sem képviselni, valamint a migráció kérdésében is „problémákkal" küzdenek.

A támogatottságukról szólva elmondta, hogy 2014-ben a közös baloldali lista a 2010-es eredményekhez képest jobban szerepelt, a választók több mint negyedét sikerült akkor megszólítaniuk, de a legutóbbi, 2018-as választáson a baloldal támogatottsága nem érte el a 18 százalékot. Galló Béla politikai elemző azt mondta, hogy az MSZP történelmi felelőssége, hogy a megalakulásától kezdve a „neoliberális mantrát fújták és fújják azóta is". Rámutatott arra is, hogy van egy baloldali európai „lejtmenet", a magyar helyzet nem egyedüli és nem speciális. 

A Nézőpont Intézet A baloldal válsága Közép-Európában címmel tartott konferenciát.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/138248